Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.

Az uradalmi gazdasági bizottság 77 kezdjék meg az adószedést akkor is, ha a repartitio elhúzódna. „A házak és a fők után már szedhetik, az állatok után később. így nem halmozódik fel a hátralék" — mondták. Nagykároly városban a bírák szedték az adót. 1772-ben a károlyi felügyelő tett jelentést a bizottságnak a város és az uradalmi pénztár részéről az előző évi hadiadó beszedéséről és befizetéséről.

105 Külön feladatként jelentkezett a királyi hadsegedelem kivetése és beszedése. 1808-ban a cenki ülés rendeletére minden uradalmi tiszt bevallást tett jövedelméről és arról, hogy mennyit ad erre a célra. A subsidium a Széchenyi uradalmak területén 37 733 Ft volt, amit a számvevő, további befizetés céljából, a generális cassába vételezett be.

106 A beszállásolása kapcsolatos panaszok a bizottsághoz kerültek. 1751-ben pl. a lékai (Sopron m.) jobbágyok írtak amiatt, mert a beszállásolt katonák számára a fát csak drágán tudták megvenni. A bizottság intézkedésére a fát féláron kapták.

107 A herceg Esterházy-ezred fenntartása a bizottság hatásköre volt.

108 1813-ban Sáfár János csokonyai lakos kérte a cenki bizottságot, hogy „bátran lakhasson tovább is anélkül, hogy a katonafogástól félnie kellene". A válasz szerint: „mivel az uraság hatalmában nincsen a jövendőkről bizonyosat mondani, az instánst nem vigasztalhattya az uraság".

109 Lényegesen kisebb súllyal szerepelt az út- és hídfenntartás. 1751-ben kötelezte pl. a kismartoni bizottság a kőszegi uradalom helységeit, melyek vámmentességet élveztek, hogy a lukácsházi (Vas m.) vámutat javítsák meg. 1758-ban a hercegi commissio vitába keveredett Sopron várossal utak, hidak fenntartása miatt. A bizottság szerint a városi vámbevételek ezt a célt szolgálták volna. A vita eldöntésére végül a helytartótanácshoz fordultak.

110 A károlyi bizottság 1760-ban utasította az udvarbírót, hogy — a panaszok miatt — igyekezzék az utakat, hidakat megjavíttatni. 1772-ben a károlyi városi bírótól kért jelentést, „hogyan lehetne az utcákat a sártól konzerválni".

111 Ehhez a témakörhöz tartoztak a vízüggyel kapcsolatos kérdések. 1751-ben a lövői hídnál a gyakori kiöntések miatt a víz annyira kiterjedt, hogy a réteket és szántókat teljesen eliszaposította. A víz levezetését az uradalmi mérnök robotosokkal végeztette el.

112 A nagykárolyi bizottság 1760-ban szerződést kötött Fallenbeck Jakab mérnökkel, hogy a Kraszna „rendetlen folyamattyát 170 öl hosszúságban megássa". A munkásokat a vállalkozó fizette. A commissio utasította a károlyi városi bírót, hogy „az eső víz könnyebb lefolyására a régi városi árkokat tisztíttassa ki". A tisztántartásra minden utcából jelöltek ki személyeket.

113 A kismartoni ülés tervezte a görgői (Abaúj-Torna m.) határban egy főcsatorna ásatását.

114 A falusi önkormányzat választása, felügyelete bizottsági feladat volt. Ez jelölte ki — a vizsgált három nagybirtokon — azt a három jelöltet, kik közül a község bíró105 Uo. 1760. febr. 15., 1772. ápr. 11. No 150., ápr. 25. No 166. 106 P 623. Prot. 1808. No 309.; 1811. sine numero., No 13. sine dato. 107 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 14. et NB. 1751. dec, /64. pont. 108 Uo. No 32. 1759. jan. 10. pont. 109 P 623. Prot. 1813. No 722. X. 11(1 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec. /76. pont. — P 155. III. 1758. aug./4. pont. 111 P 397.

1. 1. 1760. jan. 26., 1772. máj. 2. No 186. 112 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec. /45. pont. 113 P 397. I. 1. 1760. jan. 15., 1772. máj. 2. No 184. 114 P 162. 1784. júl. /58. pont.