Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.

Az uradalmi gazdasági bizottság 71 4197 Ft-ot engedélyezett.

52 A nagycenki commissio 1792-ben foglalkozott „az iványi (Sopron m.) uradalom körül találtatott projectumok"-kal.

53

1804—1805-ben a cenki magtár és szénapajta, a kövesdi téglaszín építése volt napirenden. Ez utóbbival kapcsolatban az ispán jelentette, hogy a kitermelt nád nem lesz elég, venni is kell. 100 kéve nádat 4 Ft 30 kr-ért ajánlottak az uradalomnak.

54 1808-ban a bizottság körlevélben utasította a felsővidéki tiszteket, hogy írásban jelentsék az építkezést, javítást, vagy ha ilyen megbízást végrehajtottak. Ugyanebből az évből való azon épületek jegyzéke, melyeknek felállítását a bizottság szükségesnek tartotta.

55 A nagykárolyi bizottság speciális feladata volt a grófi udvar és a tisztek, alkalmazottak ellátása. 1760-ban pl. úgy rendelkezett, hogy Kek Józsefnének, ki az uraság részére 1759-ben fél évig perecet sütött, a neki járó 1 Ft 25 kr készpénz helyett a kasznár három véka búzát adjon. Március 1-én engedélyezték Szabó István hajdúnak, hogy a tisztek és cselédek konyhájában egyen. A nagykárolyi sáfárnak adott utasítás szerint a konyhában senkinek se lehetett külön asztala, „mindenki, tiszt és szolga, ugyanazt a kenyeret és ételt egye." A számadásban nemcsak azt kellett feltüntetni, hogy hány embernek, hanem azt is, hogy hány kutyának adtak enni. Három emberre két icce bort engedélyeztek, „a káplánok ihatnak, amennyit akarnak."

56 1760-ban utasították a nagykárolyi kasznárt, hogy élelmezés céljára mennyi lencsét, borsót adjon ki. A daróci (Szatmár m.) udvarbírótól teknősbékát, rákot kértek a karácsonyi böjtre. „Ha a tóból a teknősök elszöktek, szerezzen helyettük másokat."

57 A bizottság 1772-ben 2000 szép csigát és csíkot kért az encsi (Abaúj m.) bírótól. Ugyanaz évben a nagykárolyi vár sütőkemencéit javíttatták.

58 Fontos feladat volt az úrbéri szolgáltatások igazgatása. Ez az úrbéri szerződések, urbáriumok jóváhagyását, a robotot, tizedet, kilencedet, földadót, egyéb szolgáltatásokat, valamint az ezekből adódó hátralékokat jelentette. Az úrbéri szerződések, az ezzel kapcsolatos összeírások különösen az úrbérrendezés idején igényeltek különös figyelmet. Az Esterházy hercegi utasítások felhívták a figyelmet a robot nyilvántartására. A tiszttartóknak a robotról jegyzőkönyvet kellett vezetniük, a robotcédulákat a falusi bíró — igazolás céljából — megőrizte. A bizottság ügyelt arra, hogy a jobbágyokat ne terheljék túl robottal, „csak annyit követeljenek tőlük, amennyi az uradalmaknak szükséges". Törekedtek a robot egyenlő elosztására is.

59 A nagykárolyi ülés 1760ban jogellenesen úgy intézkedett, hogy a tisztek a két ökrös vagy két lovas napszámot csak fél napnak számolják el. A bizottság rendelte ki a robotosokat, határozta meg munkájukat. így pl. 17,60-ban 11 szekeret rendelt Hódmezővásárhelyre. Ugyanabban az évben az erdődi (Szatmár m.) svábok kérték a robot mérséklését. A válasz szerint „nincsenek túlterhelve, nem kell többet dolgozniuk, mintha maguknak dolgoznának."

60 1772-ben a károlyi udvarbírótól kért a bizottság gyalog embereket a somosi kertész számára. Az erdődi tiszttartót utasították, hogy a robotosok számára máléval 62 P 397. 1772. ápr. 25. 63 P 623. Prot. 1792. No III. 24. 64 Uo. Prot. 1804. No 524.; 1805. No 116, 165. 65 Uo. Prot. 1808. No 216, 268. 66 P 397.

1. 1. 1760. febr. 28., márc. 1., 11. 67 Uo. 1760. márc. 18, dec. 17. 58 Uo. 1772. febr. 21, 29.; 1774. ápr. 9. B9 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 6., Fasc. B. No 31. 46. NB. 60 P 397. I. 1. 1760. jan. 24., febr. 22, 27.