Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.
64 Kállay István Időrendben az első gazdasági bizottság az Esterházy hercegi hitbizományon jött létre. Pál Antal herceg 1743. április 16-án Bécsben kelt utasításában hozta tisztviselői és jobbágyai tudomására, hogy egy bizottságot állít fel, mely „minden előforduló üggyel foglalkozik". Az összes tisztek engedelmességgel tartoznak a bizottságnak, melynek létrehozását a községekben is ki kellett hirdetni, hogy a jobbágyok tudják, hova kell — elsősorban panaszos — ügyeikkel fordulniuk. Az utasítást mind a 29 uradalmi központ tiszttartója láttamozta 12 . A herceg még abban az évben 15 pontból álló instrukciót adott az újonnan létesült bizottságnak. Pontosan meghatározta feladatait, valamint a gazdaságra, jövedelmekre, közigazgatásra, adóügyre és a jogszolgáltatásra kiterjedő hatáskörét. 13 Később ez azzal bővült, hogy a főtiszteknek kötelességük lett az uradalmak visitatioja. 14 1762-ben a hitbizomány birtokosa Esterházy Miklós József herceg lett. Ez a dátum — elsősorban a régensi hivatal felállításával — a bizottság történetében is változást hozott: ettől kezdve a bizottság a régensekkel bővült. Feladata továbbra is annak biztosítása, hogy „az összes javak és igazgatásuk jó rendben legyen". 15 A bizottságnak — a hercegi utasítás szerint — a jobbágyok ügyeit a legpontosabban kellett intéznie, hogy megszűnjék a felesleges ide-oda utazgatás és az ebből következő munkakiesés. 16 A bizottság 1794-ben szűnt meg, ettől kezdve az összes uradalmakat a régensi hivatal irányította. A hercegi utasítások jegyzőkönyvében ettől az időtől kezdve a gazdasági bizottságot nem említik, az utasítások a régenshez vagy a hercegi kancelláriához szólnak. 17 A nagykárolyi gazdasági bizottságot gróf Károlyi Antal hívta életre. Működéséről 1759-től kezdve vannak adataink, a bizottságot létrehozó grófi memorialis a következő évekből való. E szerint „ennek utána minden dolgot commissio által rendeltem, hogy follyon" 18 . Hatáskörét az összes jószágok igazgatásában, „az uraság öszszes törvényes dolgaiban", a publicumot, megyét érintő ügyekben jelölte meg. Minden uradalmi tiszt a bizottságtól függött, ennek jelentett. Károlyi Antal több esetben is intette tisztjeit, hogy a bizottságnak engedelmeskedjenek, „másra semmit se adjanak". A bizottságot „Tekintetes Commissio"-nak kellett titulálni. A nagykárolyi bizottság 1786-ig működött. Ebben az évben jött létre a praefectusi hivatal, 19 mely 1788-ban a központi kancelláriának adott helyet. 20 Időben legkésőbb a gróf Széchenyi Ferenc által felállított nagycenki „gazdaságbéli Tekéntetes Commissio" jött létre. Létezéséről a Széchenyi Ferenccel foglalkozó nagyszámú feldolgozás, de még a család történetírója sem tud. 21 Pedig a bizottság 12 P 108. Esterházy hercegi lt. Repositorium (Rep.) 64. Fasc. A. No. 2. 13 Uo. No. 1. 14 Uo. No 5. 15 P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 38. et NB. — P 149. Esterházy hercegi lt., Központi birtokigazgatás, Fase. DDD No 28. 1S P 108. Rep. 64. Fasc. C. No. 40 et. C. 17 Bakács István: Az Esterházy család hercegi ágának levéltára. (Levéltári leltárak 2.) Budapest, 1956.198. 18 P 397. Károlyi család lt. I. Gazdasági bizottság. 1760. febr. 6. is p 397_ p r afectusi hiv. jegyzőkönyve. 20 Éble Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágának birtoklási története. Budapest, 1911. II. 243. A gazdasági bizottságot nem említi. 21 Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gr. Széchenyi család története. Budapest, 1913. II. 452. köv.: Széchenyi Ferencről szóló fejezet; 541—542.: Birtoktörténeti fejezet.
