Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Tömöry Márta: Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár / 25–60. o.

36 Tömöry Márta man Ottóval tárgyal, vagy barátkozik]."

48 Már itt említést tesz Szalay a levéltár-építéssel foglalkozó újságcikkekről, bár a megvalósulást még lehetetlennek tartja maga is.

47 Jakab Elekről — az újabb nyári helyettesi minőségében tanúsított magatartásáról — mind több az élcelődő megjegyzés. Szalay „Legjakabb Elek"-nek nevezi, aki őt szabadságáról megérkezve így köszöntötte gúnyosan: „Alázatos szerény szolgája nagyságosuram..." s egyben tudtára adta, hogy „amíg ő lesz a chef, az ő stíljében írjam a fogalmazványokat. Mondtam, hogy csak irodalmi alkotásaihoz van szerencsém, s majd azokhoz fogom magamat alkalmazni..." Arról is tájékoztatja Thallóczyt, hogy Henszlmann ásatni ment, s a „Sodli képviselőinek" a parlamenti választásokon való sikerét reméli. (Thaly Kálmán és Zsilinszky Mihály jelöltségéről van szó.)"

48 Aztán beszámol Thallóczy soronlevő, nyomdába kerülő cikkeiről, s jelzi, hogy megjelenő útleírásait, melyeket barátja a különböző napilapoknak küldött, olvassa. Leveleiből értesülünk arról is, hogy a Schodli átmenetileg zárva volt, s hogy azalatt néha a Kammonba mentek. Leírja, hogy „a báró elnöklete alatt Schodli vármegyének bujdosó rendéi" néven új társulattá — az elnökön kívül Deák Farkas, Nagy Gyula, Majláth József

40

, Ta Ganeff és én — megalakultunk, folytatni a fontos, országos ügyek tárgyalását..." s végül így fejezi be: „Ezekben tehát értesültél, mint Schodli vármegye főjegyzője, megyéd dolgairól, hogy folytonosan a színvonalon álljál..." A Heraldikai és Genealógiai Társaság alakulásáról írva azt „kutyafésülő társaságnak" nevezi, s közli „levéltártól heten vagyunk az örökös választmány-tagi állásban. Pauler, Nagy Gyula, Óváry, Tagányi, Csánky, te meg én... Mágnás [benne] 8. Elnök Radvánszky Béla, alelnök Nagy Iván és Imre, titkár Fejérpataky, jegyző Szádeczky, díszszerkesztő Nyáry Berci..."

50

. Olykor beszámol a társulati elnökválasztás utáni — az elnök által finanszírozott — vacsorákról, s e sorokból olyasmi is kiderül, hogy az idősebb tudósok közül nem mindenkit tartanak igazán nagy tudósnak: „Karlovszky

51

Tagányiról sírverset írt — említi — „Vándor sirasd meg hamvait: Olvasta Pestyt s Ortvayt." — Aztán hozzáteszi: „A nagyfejűek hallatlan tetszéssel fogadták e szellemes terméket. A Levéltár kezd tekintélyre szert tenni...". S amikor Szalay József is elindulhat első külföldi tanulmányújára — olaszországi levéltárak tanulmányozására — mint előbb Thallóczy, ő is meglátogatja az öreg Kossuthot. Erről az útjáról így számol be barátjának: nem kellett előre bejelentkeznie, mindjárt fogadta a nagyon hajlott, de még mindig szellemileg friss aggastyán. Sajnálta, hogy látogatásakor nem jött „olyan tűzbe", mint Thallóczy ottlétekor, de említve őt — írja — emlékezett rá. „Azt mondta... minden, amit te írsz, szépen van írva és sajnálta, hogy most nem olvasott tőled... tudósítást, pedig nagyon várta... Oly ítélet ez, hogy reá mindig büszke lehetsz s nagyon hiszem, hogy ez ezen levelemnek is fennmaradást biztosít..."

52

. Jól hitte, a levele, mondanivalója miatt megőrzésre méltó, de az ifjú Szalay József e levelet 3 évvel sem élte túl. 1885 tavaszán, 28 éves korában halt meg. Thallóczy Rómából, — majd Bécsből — noszogatja Szádeczkyt, gyűjtsenek a fiatalon elhunyt jóbarát, tehetséges történetíró-levéltáros síremlékére. (1887. június 1-én síremlékét felavatták.

53

) 55 46 Hermann Ottó (1835—1914) természettudós, néprajzkutató, 1885-ben az országos kiállítás híres halászati anyagát rendezi, érdeklődését, kutatásait kiterjesztette az ősfoglalkozásokra. Ezzel kapcsolatban váltott vele Thallóczy is néhány levelet. L. ide még Szalay fent idézett levelét is. 47 Szalay Józseflevete Thallóczyhoz 1880. aug. 11. 2. sz. A Magyarország egyik 1880. augusztusi cikkére hivatkozik, melyben a szerző a királyi palota s a Fehérvári kapu közé akarná a Levéltár új palotáját építtetni. A cikket Karlowszky írta. 48 Szalay Józsefe levelében — 1881. okt. 14. 7. sz. — arra utal, hogy Thaly Orbán Balázs székelyudvarhelyi képviselőjelölt, Zsilinszky pedig Apponyi Albert visszalépése folytán csabai képviselőjelölt helyett léphettek fel. Ők tehát a „sodli", azaz a történészek jelöltjei. 49 Majláth Béla (1831—1900) történész, régész, előbb vidéki főjegyző, majd az OSzK őre. Széles körű tudományos munkásságot fejtett ki, de belekeveredvén a Csontossy-féle fegyelmi ügybe nyugdíjazzák. 50 Szalay levele 1883. febr. 28. 12. sz. 51 Szalay levele 1883. márc. 1. 13. sz. Karlowszky Endre (1879-től az OL dolgozója, akkor még egyetemi hallgató, az Ország—Világ szerkesztője. 52 Szalay levele Milano 1882. szept. 23. 11. sz, 63 Szádeczky Kardoss Lajos (1859—1935) történész, egyetemi tanár. A Történelmi Társulatban Thallóczyt követi a s. titkári teendők végzésében, eleinte sűrűn váltanak egymással levelet. Thallóczy elsősorban kutatásaihoz kér leveleiben anyagot. Amikor Szádeczky Kardoss Kolozsvárra kerül, Thallóczytól már nem kap levelet. Az említett levelek dátuma 1885. nov. 6. és 1887. jún. 7. OSzK Kt Fond XI. 909.