Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Chastain, James: Iratok Franciaország magyarországi politikájának történetéhez 1848-ban / 269–294. o.

Iratok Franciaország magyarországi politikájának történetéhez 1848-ban 279 Franciaország pedig bennünket támogatni fog, mihelyt belső zavarai megoldódnak; kivált számít győzelmünkre akkor, ha ellenállásunkat a katolikus szlávok élén folytatjuk tovább."

36 A franciák hasonlóképpen fegyveres segítséget ígértek a velenceieknek és a románoknak. Alter gúnyosan beszél az efféle francia segély-ajánlatokról: „ezt a döntés nem lehet olyannak lehet tekinteni, amit komolyan gondoltak volna el."

37 Tényként állapítható meg továbbra is, hogy Bastide következetesen rokonszenvezett az osztrák uralom ellen küzdő népek erőfeszítésével de elvárta, hogy hajlandók legyenek követni Párizs irányítását. Bastide magabiztosan bizonygatta, hogy míg Ausztria csak birtokai feletti tulajdonjogára hivatkozhat, „mi a népek szuverenitása ezzel ellentétes elvének vagyunk a képviselői". Ha Bécs elmulasztaná, hogy értékelje a francia mértéktartást és megsértené Franciaország közvéleményát, a francia kormány képtelen lenne megakadályozni „egy igen sajnálatos ellentét" kirobbanását. „Ez esetben a bécsi szerződéseket határozottan szét kell tépni és mi minden népeket, melyek csak az általunk adott jelre várnak, harcra hívunk a trónok ellen. Fordítsunk rá kellő figyelmet, és könnyű lesz szövetségeseket találnunk nemcsak egész Itáliában... hanem még Németországban is, sőt az Ausztriának ma még jól-rosszul alávetett államokban is."

38N1 Franciaország ilyenformán hathatós segítségre számított katonai erőfeszítéseiben Magyarország népei részéről is „mivel minden létezhető, olykor erőszakos népi érzelem miránk hivatkozik".

39

™ Egy, „a trónok ellen vívott nagy háborúban" Bastide láthatóan bízott a francia katonai hatalomban. Az erős francia hadsereg sohasem egyedül, hanem a népek hatalmas szövetségével harcolt volna.

40 Úgy vélte, hogy Franciaország rendelkezik anyagi eszközökkel egy háború megvívásához; ami pedig a küzdeni akarást illeti, Lamartine is csak abban az esetben ítélte el a háborút mint „tömegmészárlást", ha az törvényellenes küzdelem volt. Lamartine 1848. március 2-i, Európához intézett kiáltványa a következőket ígérte: „A francia köztársaság senki ellen nem fog háborút indítani. Nem szükséges azonban mondani, hogy elfogadja azt, ha a francia nép elé háborús feltételeket állítanak. Franciaország boldog, ha háborút üzennek neki, és ha így kényszerítik, hogy mérséklete ellenére is növekedjék erőben és dicsőségben."

41 Bastide-nak hivatalba lépésekor tartott magabiztos beszéde nem vett tudomást arról a megállapításról, hogy Franciaországot megbénította súlyos pénzügyi helyzete. „Franciaországnak egymillió ugyanolyan hazaszeretettől [ti., mint amely a francia lakosság többi részét is lelkesíti — Ford.] fűtött katonája van, kiknek fenntartása mérhetetlen pénzbe kerül, de akiket a háború eltartana."

420 Bastide kijelentését az „a Francia Köztársaság és a piemonti király között kötendő megállapodás" magyarázta meg, amelyet egy 1848 őszén Ausztria ellen kitörni készülő háború reményében fogalmaztak meg. Ez gondoskodott arról, hogy „a francia hadsereg fenntartása, élelmezése és zsoldjának emelése a piemonti kincstárat fogja terhelni".

43 A háború volt Franciaország pénzügyi válságának a 36 Pulszky i. m. pp. II, 303. 37 Alter i. m. p. 86. 38 Bastide De la Courhoz, Párizs, 1848. szeptember 26., AEF, Autriche 436, fo. 229 bis. M « les traités de Vienne seront résoluement déchirés et nous appellons ä la guerre contre les trőnes tous les peuples qui n'attendent que le signal donné par nous. Qu'on y fasse bien attention il nous sera facile de trouverdesalliésnon seulement dans toute ITtalie ... mais encore en Allemagne et mérne dans les états soumis aujourd'hui tant bien que mai á la domination autrichienne. » 39 Bastide Beaumont-hoz, Párizs, 1848. szeptember 26., AEF, Angleterre 671, fo. 185. N « en appelant ä nous tous les sentiments populaires quelques violents qu'ils puissent étre. » 40 Chastain i. m. pp. 63—66: Franciaország hadi erejének teljes feldolgozása az Archives historiques de la Guerre (Chateau de Vincennes) iratai alapján. Ministre des affaires étrangéres, statistique, 1848. július 17. «Tableaux statistiques des forces militaires et maritimes des puissances de l'Europe», Cav, 1 Mi 2 R 20; «État d'esprit de l'armée,» Budapesti Híradó, 1848. márc. 23. n° 793, in: La révolution francaise de 1848 vue par des hongrois, par Paul Bouteiller (Párizs és Budapest, 1949), pp. 137—138. 41 Lamartine, Histoire, II, 12; Le Ministre des Affaires Étrangéres aux Agents Diplomatiques, Párizs, 1848. márc. 2., DDF, I, 10; vö.: „Megőrizni magát az elnyomástól valóban nemes ok, — az egyetlen törvényes ok ahhoz, hogy az ember fegyvert ragadjon." Jules Bastide, Les Guerres de la reformé (5. kiadás Paris, 1885), p. 191. 42 A Külügyminiszter a Köztársaság politikai ügyintéző uraihoz, Párizs 1848. május l2.,DDF

r II. 186. °« un millión de soldats animés du mérne patriotisme [mint a francia nép többi része], dönt l'entretien coüte des sommes enormes et que la guerre nourrirait. » 43 «Convention entre la République Francaise et le Roi de Piemont.» (Keltezetlen) Cav,. 1 Mi 2 R 25.