Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Chastain, James: Iratok Franciaország magyarországi politikájának történetéhez 1848-ban / 269–294. o.

276 James Chastain lis feladatokkal látva el őket, a köztársaság diplomáciájának egész vezetését, annak minden titkát és gondolatát legszűkebb kabinetjének, vagy éppen saját magának tartotta fenn." Majd folyamatosan visszahívta az összes nagykövetet és csaknem valamennyi meghatalmazott minisztert, hivatalos ügyintézőt és titkos vagy bizalmas ügyintézőket küldött helyükre, a republikánus meggyőződésű vagy az olyan emberek közül válogatva ki azokat, akiknek nem volt semmi kapcsolatuk az elmenekült dinasztiával. „A legkényesebb tárgyalások és ténykedések titkos ügyintézők kezébe kerülvén, a hivatalos ügyintézők szerepét a puszta tájékoztatásra csökkentette: az ügyek egyre inkább a miniszter és a külföldi nagykövetek mintsem ügyintézőink és azon kormányok között intéződtek, melyekhez előbbiek akkreditálva voltak" — foglalja össze a korszak diplomáciai változásait Pouthas.

24 A titkos diplomácia a legbizalmasabb ügyintézőkből összeállított kiterjedt hálózatát Czartoryski Ádám herceg ellenőrizte a Lambert palotából. Amikor Ádám herceg pl. 1848. március 25-én Berlinbe utazott, ő vitte el az új porosz kormány fejének, Heinrich von Arnimnak Lamartine javaslatát, amely szerint Franciaország kész katonai és hajózási szövetséget kötni Lengyelországnak a cári zsarnokság alól való felszabadítása céljából.

26 Hasonlóképpen Czartoryski Ádám herceg katonai irodájának egyik tagját, Ludwik Bystrzonowski grófot vették igénybe a franciák a közép-keleteurópai állapotok felderítésére. Bystrzonowski magyar vezetőkkel tárgyalt annak lehetőségéről, hogy segítenek francia fegyvereknek galíciai katonai egységekhez való eljuttatásában. Bystrzonowski május 20-án jelentette, hogy Kossuth, Deák és Batthyány biztosította őt, hogy engedélyezik 50 000 puskának Fiuméből Magyarországon át lengyel forradalmárok részére tervezett szállítását.

26 1848 tavaszán ezért a Czartoryski-kör kapcsolatokat igyekezett teremteni egy, a Habsburg—Romanov hatalommal szembehelyezkedő fegyveres ellenállás reményében. Franciaország azonban belátta, hogy a puskák önmagukban nem elegendők. Lamartine ellenkező értelmű ígéretével ellentétben a franciák titkos megbízottakat küldtek ki Ausztria uralkodó rendszerének a gyengítésére. Marx és Engels közeli munkatársát a párizsi Vorwarts-né\, Charles Louis Bernays-t 1848-ban különféle bizalmas küldetésekre használták fel egész Közép-Európában. Egy 1848. július 2-i határozatban Bernays úgy szerepeimint a bécsi követség diplomata jelöltje. Mint írja: „egész Németországra kiterjedő utazási engedéllyel felruházva, ahol csak ezt érdekeinknek megfelelőnek találom."

27 Bernays Németországban és Magyarországon abból a célból utazott, hogy felhasználva az újságírókkal ápolt kiterjedt kapcsolatait, rokonszenvet ébresszen Franciaország politikája iránt, és hogy általában aláássa az Innsbruckban székelő udvari kamarilía tekintélyét. Maga is írt cikkeket a legbefolyásosabb délnémet napilap, az Augsburger Allgemeine Zeitung számára. S ami 24 Lamartine, Histoire, II. 28—29; Charles H. Pouthas, La politique étrangére de la France sous la seconde république et le second empire (Les Cours de Sorbonne) (Paris, 1949); valamint Pouthas bevezetését a DDF-hez: pp. X—

XI; 1848. március első hetében Bastide személyesen készített egy „visszahívó levéF-listát kabinetfőnökének, Hetzelnek akciójához; tisztviselők keresésében a köztársaság számára a visszahívások bizonyos esetekben kiterjedtek a követségek első- és másodtitkári szintjére is; vö. Jennings téves értesülését: „a diplomáciai állások nem váltak valójában köztársaságiakká, sem nem szenvedtek nagyobb változást," i. m. (France and Europe) p. 26. 25 Circourt Lamartine-hoz, Berlin, 1848. márc. 29., Fond Circourt, BN, Mss, N. F. Fr. 21, 684, fo. 348; jóllehet Lamartine megbízta Czartoryskit, hogy közölje Arnim-mal, hogy Franciaország „tengeri segítséget nyújt Lengyelországnak, amennyiben a porosz kormány úgy határoz, hogy szárazföldi segítségben részesíti", Circourt tervszerűen kitörölt minden, Lamartine szövetségkötési kezdeményezésére vonatkozó utalást. Circourt így azt a koholmányt találta ki, hogy Franciaország áprilisban „elvetette "Arnim szövetségi ajánlatát. Lamartine-nak ilyen természetű javaslata mindeddig ismeretlen maradt, mert a történészek elmulasztottak kutatásokat végezni a Circourt-fondban. 38 Louis Bystrzonowski gróf Bastide-hoz, Párizs, 1848. május 25., AEF, Mémoires et Documents, Pologne 31, fo. 480—484; Handelsmann arról tájékoztat, hogy Czartoryski megszerezte Bastide hozzájárulását egy Galíciába irányuló hajórakomány fegyvernek Marseille-ből Fiúméba szállításához, azonban a júniusi napok után az ügy egész sor nehézségbe bonyolódott. Adam Czartoryski (Rozprawy Historyszne Tom XXIV) (Warszawa, 1949), II, chapter 14. r 27 AEF.: Dossier personnel du Charles Louis Bernays, Bernays a Külügyminiszternek, St. Louis, Missouri, 1849. február 23; Bernays-ről vö. Ewerbeck Kari Marxhoz, Párizs, 1848, máj. 21., in Hedwig Fóder et al. (szerk.), Der Bund der Kommunisten: Dokumente und Materialien (Berlin, 1970), I, 788; Bernays Engelshez, Párizs, 1848. márc. 31, Internationaal Instituut voor Sociale Geschiedenis (Amsterdam), L. 436; Bernays Lamartine-hoz, Strassbourg és Karlsruhe, 1848. április 29., AEF, Mémoires et Documents, Allemagne 170, fo. 21 and 24; Lefebvre Lamartine-hoz, Karlsruhe, 1848. április 29., DDF, I, 1088; Helmut Hirsch, Karl Ludwig Bernays: Heines Kampfgefährte aus den vierziger Jahren, Heine-Jahrbuch XIII (1974), 85—102.