Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Tömöry Márta: Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár / 25–60. o.
Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár 27 Az apa magatartását, esetleges ténykedését az 1848—49-es szabadságharc idején nem ismerjük, de a forradalom melletti szimpátiájáról vall pl. hogy a vári hivatalnok társadalmat, az ott állomásozó katonaság tisztjeit mind jobban átható reformeszmék reá is hatottak. 1841-ben, bizonyára — mint 10 évvel előbb, a pesti Casino esetében H- Széchenyi kezdeményezésére, szellemi hatására jött létre, alakult meg a budai Casino, melynek alapító tagjai között az akkori magyar világ sok haladó értelmiségije, közéleti férfiúja szerepelt, pl. Eötvös József, Döbrentei Gábor, Teleki József, Vay Miklós; a későbbi aradi 13 egyike, Leiningen-Westerburg Károly Ágoston; a történetíró György Aladár stb. mellett Strommer Bence is ott található. Még az alapítás évében, fél évi késéssel maga Széchenyi is belép a tagok közé. — Bizonyos, hogy a Casino tagsága kezdettől vegyes volt, de a 40-es évek derekára a reformeszmék hívei kerültek többségbe. 7 Strommer a szabadságharcban nem vehetett részt, mert fiatalon elvesztette fél karját. A szabadságharc leverése után a Casino tagjai közül igen sokan hiányoztak — a forradalom és szabadságharc aktív harcosain túl az elvekhez, lélekben velük tartók, lettek légyen azok politikusok, hivatalnokok, avagy katonák. — Az 50—60-as évek tagsága a bécsi politika híveiből, osztrák katonatisztekből töltődött fel elsősorban. 1867 után újból változott a kép, a tagok sorába belépnek a Várban élő, 1849ben kilépett, a kiegyezés híveiként ismert közéleti férfiak, közöttük sok történetíró, pl. Szilágyi Sándor is. De fénykorát a Casino a 40-es években élte. Strommer Bencze 1849 után nem lépett vissza a tagok sorába. A forradalmi eszmék, függetlenségi gondolat mellett állásáról vall az is, hogy — annak ellenére, hogy maga Strommer is németajkú — s felesége, Uhl Margit, akkor még alig töri a magyar nyelvet — fiukat Kassán mégis magyar nyelvű iskolába íratják, s járatják. (Későbbi elbeszélések szerint az apa külön is oktatta fiát magyar nyelvre és történelemre. Nagy odaadással támogatta magyar hazafias szellemben történő nevelését.) — Egyébként Strommer Benedekről Budán közismert volt széles nyelvtudása, különösen latin nyelvismeiete. 8 Lajos az első 3 osztályt Kassán végezte, — amiről fennmaradt bizonyítványai, az iskolai évkönyvek tanúskodnak. (1865-ben, II. osztályos korában 105, III. osztályos korában 96 társa között az első helyen állott.) A IV. osztályt már Budán végzi. A Strommei családot ugyanis az 1867-es kiegyezés visszahozza a Várba. 1867. március 10-éveI Strommer Benedek a pénzügyigazgatóságból átszervezett pénzügyminisztériumban kezdi meg működését, mint segédhivatali irodatiszt. Lajos fiát a budai „minta" elemi főtanodába, majd annak gimnáziumába járatja. Az iskola évenként megjelenő értesítőiből tudjuk, hogy Lajos kitűnő tanuló, állandó ösztöndíjat élvez, többször nyer pályadíjat. 9 ) „Felsős" gimnazista korában az akkor igen kitűnő magyar s törterjedelmes tanulmányt akart írni, elkészítésében azonban, 82 éves korában megakadályozta a halál. Az okmányokat Thallóczy Erzsébet a Széchenyi Könyvtár Kézirattárának adományozta. L. OSzK KT Fond XI. 1135. Okmányai, bizonyítványai. 7 A budavári Casino-egylet félszázados története 1841—1891. Budapest 1891. 8 A családi „hagyomány" szerint Sitnor János (1813—-1891) későbbi hercegprímás, ki Székesfehérváron született, s kit az ottani gimnáziumból szülei az 1820-as években a budavári piarista gimnáziumba küldtek, hogy ott németül tanuljon, megerősödjék a latin nyelvben, összeismerkedett a nála pár évvel idősebb Strommer Benedekkel, aki mindkét nyelvben gyakorlott volt, tőle rendszeresen vett leckéket. A 60-as években a hercegprímássá lett Simor a várbeli prímási palota előtt egyszer felismerte Strommert, s elbeszélgetett vele. 9 Középiskolás korában előbb évi 120 Ft, majd „felsős" gimnazista s egyetemi hallgató korában 150 Ft ösztöndíjat kapott a Mária Terézia-féle alapítványból.
