Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Tömöry Márta: Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár / 25–60. o.

THALLÓCZY LAJOS ÉS AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Bevezetés Az Országos Levéltártörténetében az 1874-es esztendő jelentős dátum. 1874 szeptember 14-i kelettel kapja meg kinevezését az új igazgató, Pauler Gyula, akinek feladata a régi levéltárnak újjászervezése. Pauler Gyula kitűnően megfelelt a következő 30 éven át feladatának.

1 Pauler mellett a magyar levéltárügynek, az Országos Levéltárnak szinte újjáalakulásától kezdve lelkes és odaadó híve Thallóczy Lajos. Nemcsak azokban az években — 1877—1885 között —, amikor tisztviselője a levéltárnak, hanem haláláig, azaz mintegy 4 évtizeden át. Az újjászervezés éveiben, a levéltári anyag koncentrációjának megvalósítása idején, tudományos intézetté válása első lépéseinél, mint Pauler mellett dolgozó fiatal beosztottja, nagy odaadással vesz részt a munkában. Később, Bécsbe távozása után is, ahova a közös pénzügyminisztérium levéltárának igazgatójaként megy — lépésről lépésre értesült Paulertől a fejleményekről, problémákról s ahol tudott, segített. Pl. az önálló épület céljaira felmerült sokféle variáns közül a legmegfelelőbb telekhely kiválasztásában; a legmegfelelőbb, korszerű, modern épület külsejének, belső tagolásának, termeinek megtervezésénél a tervező mérnökkel együtt külföldi tanulmányutakat vállal.

2 Pauler halála után, az építkezés elindulásának időszakában s még jó másfél évtizeden át ott áll tanácsaival, kapcsolataival az Országos Levéltár vezetői mögött; haláláig szívügye marad az Országos Levéltár sorsa. Thallóczy Lajosról eleddig kevés történeti tanulmány látott napvilágot.

3 A szélesebb olvasóközönség nem sokat tud működéséről. Jobbára csak a sok érdekességéről, különlegességéről emlegetett „bécsi tanya" históriáit ismerik, de nem hallunk, olvasunk eleget arról, hogy Thallóczynak ez a kétes értékkel emlegetett otthona pl. történészek, fiatal művészek „második (nevelő!) otthona", politikusok, tudósok találkozóhelye, a történetkutatói munkának műhelye volt évtizedeken át, s hogy mint 1 Pauler Gyula munkásságáról 1. magának Paulernek: A Magyar Országos Levéltár. Magyar Könyvszemle (továbbiakban MKSz) új folyam 1892—93. 122—130. p.; továbbá Tagányi Károly: A régi Országos Levéltár felállításának története, Levéltári Közlemények (a továbbiakban: LevK 1923—24.

1. évf.; Dőry Ferenc: Az új Országos Levéltár megépítése, Századok 1924.403—.; Thallóczy Lajos: Pauler Gyula emlékezete, Századok 1911, klny. c. tanulmányait). 2 Dőry: i. m. Thallóczy készítette el az összefoglaló jelentést és értékelést is. L. ehhez: Thallóczy anyag Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattár (a továbbiakban OSzK Kt) Fol. Hung. 1648. 3 Thallóczy halála után a baráti körből társaság alakult s annak kiadványai a Thallóczy Lajos Társaság kiadványai címmel 1—16 füzetben jelentek meg a 30-as, 40-es években; összefoglaló munka még nem készült. L. ehhez még: Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részlet Thallóczy Lajos naplóiból). Századok 1966. 878—923. p. c. közleményt.