Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Ember Győző: Levéltári kiadványok / 171–195. o.

172 Ember Győző A kiadványban mint fizikai egységben foglalt művek száma alapján egyedi és gyűjteményes kiadványokat különböztethetünk meg. Az egyedi kiadvány egyetlen művet tartalmaz, a gyűjteményes többet. A levéltári intézményekben egyedi és gyűjteményes kiadványok egyaránt készülnek. Azon az alapon, hogy a kiadvány — nem számítva a többszöri kiadásokat és fordításokat — hányszor jelenik meg, egyszeri és időszaki kiadványokat különböztethetünk meg. Az egyszeri kiadvány csupán egy ízben, az időszaki — ámbár más-más tartalommal — folyamatosan, többször jelenik meg. Az idó'szaki kiadványt periodikának is nevezik. Periodikák az évkönyvek, a folyóiratok, a hetilapok és a napilapok. Az évkönyvek évente, a folyóiratok félévente, negyedévente, vagy havonta, a hetilapok egy- vagy kéthetente, a napilapok naponta jelennek meg. Bár nem tekintik annak, lényegében periodika a sorozat is, amelynek keretében közös keretcím alatt meg nem határozott időközökben hasonló jellegű művek jelennek meg. A levéltári intézmények egyszeri kiadványokat, a periodikák közül pedig évkönyveket és folyóiratokat, továbbá sorozatokat szoktak megjelentetni. A kiadványok terjedelme alapján könyveket, tanulmányokat és cikkeket különböztethetünk meg. A tanulmányt értekezésnek, a tanulmányt és cikket közös néven közleménynek is nevezik. A cikk terjedelme általában 2, a tanulmányé 5 nyomtatott ívig terjed, a könyvé 5 ívnél nagyobb. A könyv kritériuma azonban, hogy egyedi kiadvány legyen. A levéltári intézmények mindenféle terjedelmű kiadványt készítenek. A megjelentetés nyomdatechnikája alapján általában nyomtatott és sokszorosított kiadványokat különböztethetünk meg. A sokszorosítás technikája többféle lehet. A levéltári intézmények nyomtatott és sokszorosított kiadványokat egyaránt megjelentetnek. A megjelentetés kötési technikája alapján köteteket és füzeteket különböztethetünk meg. A levéltári intézmények kötve és fűzve egyaránt megjelentethetnek kiadványokat. t A tudományos kiadványokat többféle alapon osztályozhatjuk. Azon az alapon, hogy milyen olvasóréteg számára készülnek, a tudományos kiadványoknak három fajtáját különböztethetjük meg: a tisztán tudományost, a népszerűt és a tudományosan népszerűt. A tisztán tudományos kiadvány a tudomány művelői számára készül, a népszerű a legszélesebb olvasóréteg számára, a tudományosan népszerű pedig a műveltebb olvasóréteg és az oktatás számára. A levéltári intézmények a tudományos kiadványoknak mindhárom fenti fajtáját készítik. Műfajuk alapján a tudományos kiadványokat három nagyobb kategóriába sorolhatjuk: az egyikbe a feldolgozások, a másikba a forrásközlések, a harmadikba a statisztikai munkák tartoznak. Mindhárom műfaji kategórián belül további alapokon további kiadványfajtákat állapíthatunk meg. Mind a feldolgozások, mind pedig a forrásközlések és a statisztikai munkák lényegében adatokat közölnek az olvasóval. Ezt azonban különböző módon teszik, és ebben térnek el egymástól. A feldolgozás írója valamely témát tárgyalva a legkülönbözőbb forrásokból vett