Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén / 59–121. o.

80 v Kubinyi András A XII. század közepi magyarországi oklevéladó gyakorlatban aláírásokkal nem találkozunk. Néhány dalmáciai destinatarius számára kiadott, de eredetben ránk nem maradt oklevél tartalmazhatta úgy látszik a püspökök aláírását, ezek azonban gyanús hitelűek.

176 A keltezési elemek használata vagy nem használata terén semmiféle rendszer sem figyelhető meg. Akár a nótáriusok által „írt", akár a többi oklevelet nézzük, még az incarnatiós év kitétele sem általános.

177 II. Béla alatt az indictio, epacta és concurrens kitétele még általánosnak mondható,

178 II. Gézánál viszont mindhárom keltezési elemmel csak háromszor, indictio-val és epacta-val kétszer, puszta indictio-val pedig egyszer találkozunk. IV. István egyetlen oklevelén indictio és epacta van feltüntetve.

179 III. Istvánnál ezek a keltezési elemek, hiányoznak. A római időszámítás elemei használatára II. Béla alatt két példánk van, II. Gézánál hiányoznak, és III. Istvánnál is csupán egyszer — de nem nótárius által „írt" oklevélben — találjuk meg.

180 Egyházi ünneppel II. Géza alatt egy hamis oklevélben találkozunk,

181 hónap megjelölés kétszer fordul elő, és csupán II. Gézánál.

182 Gyakoribb viszont a király uralkodási évei szerinti keltezés.

183 Amennyiben az oklevelek kiteszik a keltezést, ezt vagy az actum, illetve dátum (data) szavakkal, vagy scriptum, (scripta), illetve factum est-tel, vagy pusztán anno-val fejezik ki. Az „actum" szó fokozatosan eltűnik. II. Béla alatt még háromszor találkozunk vele, II. Géza alatt már csak kétszer, a Barnabás által „írt" legkorábbi oklevelek között.

184 A „dátum" (data) négy hamis, illetve gyanús oklevélben dátum per manus-formulában fordul elő.

185 Pusztán keletmegjelölésként kétszer találjuk meg: 1138-ban és 1166-ban. Az előbbi János kancellárt említi, az utóbbiban nincs kitéve a nótárius neve.

186 „Scriptum (scripta) est"-tel a keltezést Becen nótárius fejezte ki.

187 A „factum est" mint keltezést jelölő kifejezés először egy 1158-ra keltezett és Barnabás nótáriust említő hamis oklevélben fordul elő. Hitelesen először Hugó, IV. István nótáriusa használja 1163-ban, hogy utána Becen is átvegye, háromszor keltez ezzel a kifejezéssel. Nyilván Becen hatására egy 1166-os, Becent nem említő oklevél is alkalmazza.

188 A többi, az incarnatiós évet kitevő keltezés a puszta „anno" szóval kezdődik, A kancellária csíraformáját alkotó nótáriusok ezek szerint végig alkalmazták a puszta „anno" keltezési formát. Ezzel párhuzamosan 1150-ig az „actum" szót is használták, majd 1158 táján, de biztosan 1163-ban felváltják a „factum est"-teí. Becen—amenynyiben egyáltalán keltez — 1164—1165-ben kizárólag ezt használta. Ugyancsak Becennél előfordul még a „scriptum est" is. Az oklevélrészek egymáshoz való sorrendjében semmi szabályszerűesség sem található.

189 Egyetlen kivétel, hogy amennyiben van invocatio — leszámítva egy esetet

190 — természetesen vele kezdődik az oklevél, de pl. még a Barnabás által „írt" oklevelek egy részében is a keltezés az oklevél kezdetére, más részénél a végére került.

191 Ugyanezt a bizonytalanságot találjuk III. István nem Becen 176 RA 69, 113. — Turchányi i. m. 31—34 összekeveri a tanúfelsorolásokat az aláírásokkal. 177 Barnabásnál nincs: RA 80, 85,, 90. — Becennél hiányzik: 104, 106, 110. — II. Béla idejében egy kivétellel (RA 67) van évszám. — Általában vö. Turchányi i. m. 34—36. 178 RA 60, 61, 62, 63, 64, 66, 66/a. Egyes oklevelekben nincs meg minden az említett három keltczésí dem közül 179 RA 69 (gyanús), 84, 86, 94 (hamis), 97, 102. — Barnabásé a 84 és a 94. 180 RA 61, 66/a, illetve 111. 181 RA 93, állítólag Barnabásé. 182 RA 69, 86, egyik sem Barnabásé. 188 II. Béla: RA 60, 63, az első hamis. — II. Géza: 73, 77, 84, 94 (utóbbi hamis) Barnabásé, 69, 79, 86, 97 nincs említve nótárius. — IV. István egyetlen oklevele: 102 (Hugóé). — III. Istvánnál az Istvántól származó gyanús 103-on kívül a Becen által „írt" 107, valamint az ugyancsak gyanús 113 és 119 oklevelekben fordul elő. 184 RA 61, 62, 66 (két utóbbi hamis), illetve 73 és 78. — III. István alatt az ún. konkordátum tartalmaz „actum"-ot, de ezt valószínűleg a pápai legátus környezetében fogalmazták, RA 118. 185 II. Béla: RA 60, — II. Géza: 91, 92, mindkettő Barnabás „kezétől" kelt. — III. István: 103, István „kezétől". 186 RA 63, 111. 187 Két ízben: RA 101, 117. las RA 94, 102, 105, 107, 108, 112. 189 Vö. Szentpétery Okit. 59. — Turchányi i. m. 3—37. 190 RA 102. — Ld. erre fenn, 12. j. 191 Keltezéssel kezdődik: RA 80, 81. — Promulgatio vagy invocatio után jön a keltezés: 82, 84. — Keltezés a középen vagy a végen: 73, 77,78,91, 92,93,94. — Ugyanilyen vegyes a többi II. Géza-kori oklevélnél a keltezés elhelyezése. .