Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén / 59–121. o.

64 Kubinyi András nótáriust, aki egy 1156-os oklevél szerint székesfehérvári kanonok volt.

31 Barnabás abban is követte János nótárius példáját, hogy az oklevelek felét — hat hitelest és egy hamisat — ő pecsételte meg.

32 Az általa pecsételt oklevelek aránya azonban nagyobb, mert két oklevélben dátum per manus-formulával kancellárnak nevezik,

33 egy harmadikat pedig vele, mint kancellárral újíttatta meg a király.

34 Igaz, ez a három oklevél hamis, és így csak óvatosan használhatók fel. Nem Barnabás pecsételte meg azonban valamennyi, őt nótáriusként említő oklevelet. Három hiteles oklevél pecsételőként az udvari kápolna főnökét, Miklós comes capellae-t nevezi meg,

35 ezen felül még egy, ugyancsak hiteles oklevél 1148-ból anélkül, hogy a kiállítással kapcsolatos tevékenységüket részletezné, szintén említi Miklóst és Barnabást.

36 Nyilván itt is pecsételt. Noha az oklevelek többségét Barnabás pecsételte meg, ez a feladat tulajdonképpen a magasabb rangú Miklós kápolnaispánt illette meg, Barnabás fő tevékenysége nem ez volt. Az 1148-as oklevél formulája világosan mutatja, hogy az oklevélkiállításnál két személynek, a kápolnaispánnak és a nótáriusnak van szerepe. Mivel az előbbi csak pecsételőként fordul elő, neki az oklevelekkel kapcsolatban más feladatköre nem volt, ezzel szemben az őt a pecsételésben gyakran helyettesítő nótáriusnak igen. A három oklevél, amelyet Miklós pecsételt, említi Barnabást is. Kettőben tevékenységét a „scriptor" szóval jelölték,

37 míg a harmadik szerepét a „stabilire" igével fejezte ki.

38 A Barnabás által pecsételt hét oklevél közül egy szintén scriptornak nevezi

39

, három tevékenységét a „scribere", „conscribere",

40 egy pedig a „dictare" igével határozta meg.

41 Kétszer csak pecsételőként fordul elő a neve.

42 Mint látjuk, a nótárius fő feladatát elég változatos módon fejezték ki, ezért ennek értékelésére csak a korszak egész anyagának ismertetése után térhetünk ki. semester 1967/68. — Sommersemester 1968, München, 1968, 51—52. — Hitelesként tárgyalja viszont Kumorovitz i. m. 11. — Závodszky érveit — Wagnernek ezt ismétlő munkáját nem említve — Csóka J. Lajos, Adalbert és Walfer pannonhalmi 1153, illetőleg 1157. évi oklevelének hitelessége, Lt. Közi. 35 (1964) 57—65 cáfolta meg. így — nézetünk szerint — a Walfer-féle (RA 87) oklevél a legrosszabb esetben interpolált, de mindenképp felhasználható a kancellária kialakulása vizsgálatánál. 31 RA 84. 82 RA 73, 78, 80, 81, 85, 87 és a hamis: 94. 33 RA 1.91,92: „data (a másikban: dátum) per manus Barnabe aule regiécancellarii." 34 RA I. 93: „hoc restaurari feci privilégium ... per Barnabam nostrum cancellarium..." 35 RA I. 82, 84, 90. — A kápolnaispánra ld. Kumorovitz L. Bernát, A királyi kápolnaispán oklevéladó működése. (A királyi kancellária fejlődése a XIV. és XV. század fordulóján), Regnum 5 (1942—43) 458—459. — Uő., A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostság történetéhez, Tanulmányok Budapest múltjából 15 (1963) 126—127. 36 RA 77: „Nicolao verő regié capelle presidente, notario Barnába existente hec carta assignata est." 87 RA 82: „scriptor verő huius cartule Barnabás, sigillator Nicolaus." — 84: „huius rei scriptor est Barnabás regis nótárius, Albensis canonicus, sigillator autem Nicholaus." 38 RA 90: „rex... per notarium Barnabam hanc cartam stabiliri et per Nicolaum capelle sue comitem sigillo suo precepit sigillari." 39 RA 73: „nótárius regis Barnabás, huius cartule scriptor et sigillator." 40 RA 78: „nótárius Barnabás qui et hanc cartam scripsit et sigillo predicti regis impressit." — 80: „cautione cyrographi huius a Barnába notario consripti et regio signo signati." — 87: „hanc igitur cartam Barnabás nótárius ex precepto regis scripsit et idem iussu regis regali et tocius regni sigillo principali roboravit." 41 RA 81: „Barnabás regis nótárius, qui iussu regis hoc privilégium dictavit hoc sigillo regié maiestatis munivit." 42 RA 85: „sigillo regié maiestatis per Barnabam... sigillare precepi." — 94: „Barnabás nótárius sigillo signavit meo regio." (Hamis oklevél.)