Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.
Krónika 373 10. tábla Igazolási céllal kiadott másolatok ezáma 1972-ben 1973-ban Mely országból érkezett megkeresésre Országos Tanácsi Országos Tanácsi Levéltár Levéltárak Együtt Levéltár Levéltárak Együtt Angliából 3 3 3 1 4 Argentínából 1 1 Ausztriából 12 9 21 12 15 27 Belgiumból 1 1 1 1 Bulgáriából 3 3 1 2 3 Csehszlovákiából 41 4 45 33 4 37 Finnországból 1 1 2 Franciaországból 1 1 Jugoszláviából 21 7 28 26 7 33 Kanadából 3 1 4 2 2 4 Lengyelországból 4 4 3 2 5 NDK-bóí 2 2 2 2 NSZK-ból 5 5 10 4 14 Nyugat-Berlinből 1 1 Olaszországból 2 2 1 1 Romániából 15 15 20 20 Svédországból 1 1 Spanyolországból 1 1 Svájcból 3 1 4 Szovjetunióból 5 1 6 5 1 6 USA-ból 8 2 10 11 2 13 Összesen: 126 25 151 137 42 179 Kiadvány munka A levéltárak publikációs tevékenysége 1972-ben és 1973-ban is sok értékes — nem egy esetben hézagpótló — tanulmánnyal gazdagította levéltártudományi és történeti irodalmunkat. Az Országos Levéltár beszámolója részletezi dolgozóinak publikációs tevékenységét, így e helyen ezzel nem foglalkozunk. Az Akadémiai Kiadó jelentette meg Réti Lászlónak „A Magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecsétjeik" (Bp. 1973) című munkáját. A Fővárosi Levéltár több jelentős kiadvánnyal vett részt Budapest centenáriumának megünneplésében. A Források Budapest Múltjából c. kiadványsorozat első kötete, amelyet Bácskai Vera szerkesztett, Buda 1686-ban történt visszafoglalásától a 3 város 1873. évi egyesüléséig terjedő időszakot öleli fel. A második kötet — szerkesztője Kohut Mária — 1873—1919 közötti dokumentumokat közöl. A harmadik kötetben Szekeres József a Horthy-korszakra vonatkozó dokumentumokat tette közzé. Gáspár Ferenc szerkesztésében a negyedik kötet a felszabadulást követően Nagy-Budapest létrehozásával, a tanácsrendszer bevezetésével, az újjáépítéssel és szocialista nagyváros kibontakozásával foglalkozik. A Corvina Kiadó gondozásábanjelent meg a „Fővárosunk története" (Bp. 1973) c. tanulmánykötet, amelyet Ságvári Ágnes szerkesztett (franciául: Sources du Passé de Budapest). A Budapest Főváros Levéltára (Bp. 1973) című ismertető (német és orosz nyelven is), amelynek szerzője Felhő Ibolya, ugyancsak a centenáriumi kiadványok között található. A levéltár dolgozóinak tollából •—• önálló kiadványként vagy gyűjteményes kötetben — még több jelentős tanulmány jelent meg. Ságvári Ágnesnek a „Wirkung und Reflexion in Ungarn" című írását a Publications on Social History (Assen 1972) VII. kötetében, „A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában" címűt a Századokban (1972) találhatjuk meg. Ugyanő Nemes Dezsővel közösen szerkesztette „Az MSZMP dokumentumai és határozatai" c. kiadvány II. kötetét (Bp. 1973). Bácskai Verának az „Agrárnije goroda v Vengerszkom Gosszudarsztve XV. v. Szrednyije Véka" (Szbornyik. Vüpuszk. 36. Moszkva 1973) című tanulmánya ugyancsak a tervidőszak alatt jelent meg. Bónis György a „Les suretes personelles en Hongrie du XIII. au XVIII. siécle. Suretes personelles II." (Recueils de la Societé Jean Bodin XXIX. Bruxelles 1971), a „Középkori jogunk elemei" (Bp 1 1972), „A székesfehérvári törvénynaptól az országszabadságig" (Székesfehérvár Évszázadai