Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.

374 Krónika II. 1972), a „Recherches hongroises sur les institutions des Ordres" (Acta Historica 17/1971), a „Jogtudóértelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában" (Bp. 1972), a „Gli Scolari ungheresi di Padova álla cor te degle lagelloni" (Firenze, 1973), valamint a „The adventures of the Hungárián crown. The Hungárián Quarterly 14." (1973) című tanulmányait publikálta. Dóka Klárának „A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években" (Századok 1972) és „A munkásszervezkedés kezdeti korszakai Magyarországon 1830—1872 (Bp. 1972) című tanulmánya jelent meg. Gáspár Ferenc és Mann Miklós közös munkája a Danuvia Rt. (Bp. 1972) című kötet. Szőcs Sebestyénnek „A kormánybiztosi intézmény kialakulása 1848" (Bp. 1972) című munkája az „Értekezések a történelemtudomány köréből" c. sorozat 65. számaként jelent meg, ugyanő sajtó alá rendezte Major István „Honvédelményeim 1848—49" című anyagát (Bp. 1973). A Baranya megyei Levéltár a tervidőszak alatt a Baranyai Hely történetírás 1971. és 1972. évi kötetét jelentette meg. Az 1971. évi kötet a levéltár dolgozóinak tollából Bezerédy Győzőnek Kölked történetéről (I. rész), Kopasz Gábornak Baranya megye háromnegyed-évszázados monográfiájáról, Benkő Péternek Almamellék község parasztságának 1848—1945 közötti gazdasági és társadalmi viszonyairól, Baranya Margitnak a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumairól, Fáncsy Józsefnek a Dráva menti falvak újjáépítésének történetéről, az 1972. évi kötet Bezerédy Győzőnek Baranya megye községeinek feudális kori pecsétjeiről, Baranya Margitnak Drávaszabolcs községi népességéről és birtokviszonyairól a XIX. század második felében, Kopasz Gábornak a városi rendőrség államosításáról és a thj. városok első fokú közigazgatási hatóságáról és Szita Lászlónak a pécsi szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom szerb megszállás utáni újjászervezéséről írt tanulmányát közli. A Baranya című monográfia sorozat első köteteként jelent meg „A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában" (Pécs 1971) című forrásközlés, amelyet Kopasz Gábor és Szinkovich Mária szerkesztett, szerzői között pedig a szerkesztőkön kívül ott találjuk Baranya Margitot és Fáncsy Józsefet is. A sorozat „Válogatott dokumentumok a baranyai—pécsi munkásmozgalom történetéhez" című köteteinek társszerkesztője Szita László, munkatársai között szerepel Baranya Margit, Fáncsy József, Kopasz Gábor és Sándor László is. A Bács-Kiskun megyei Levéltár Kiadványsorozatának I. köteteként jelent meg az „így kezdődött" című dokumentumkötet (Kecskemét 1971), amelynek összeállításáról és bevezető tanulmánnyal való ellátásáról Bálintné Mikes Katalin és Szabó Sándor gondoskodott. A Békés megyei Levéltár megjelentette a „Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból" c. sorozat 6. számát. (Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson. Békéscsaba 1972). Szabó Ferenc a „Sarkad közigazgatása a felszabadulástól a községi tanács megalakulásáig" (Tanulmányok Sarkad múltjából, Sarkad 1972), „A Békés megyei helytörténetírás vázlatos áttekintése a kezdetektől az első világháborúig" (Körösmenti Helytörténeti-Honismereti Közlemények 4—5. sz. Békéscsaba 1973),aMezőberénytörténetei—

II.(Mezőberény 1973) című monográfiában „A Habsburg önkényuralom kora" és „A kiegyezéstől a világháborúig", a Vésztő története c. községmonográfiában (Vésztő 1973), a „Vésztő az osztrák önkényuralom idején" és a „Vésztő a kiegyeztéstől az I. világháborúig", továbbá az „1473 — 1801 — 1973" (Szeged 1973) című kötetben „A szegedi nyomdászat első évtizedei" című tanulmányokat publikálta. Ugyanő a Bibliotheca Békésiensis című megyei bibliofil sorozat 8. köteteként válogatta és sajtó alá rendezte az „írások a régi Mezőberényről" című összeállítást. Bálint Ferenc az 1848—49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei vezető szerveinek működéséről és iratanyagáról (Békési Élet 1973), Jároli József Orosháza 1744—1771 közötti össznépesség számának alakulásáról (A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Diákköreinek kiadványai. Szeged 1973) írt. A Borsod megyei Levéltár a Borsodi Levéltári Füzetek 3. (Feudális kori községi pecsétnyomók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban) és 4. (Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban) számának megjelentetéséről gondoskodott. A Csongrád megyei Levéltár dolgozói közül Oltvai Ferenc a „Fejezetek a szegedi nyomdászat történetéből 1949—1972" (1973 —1801 — 1973 Szeged 1973.) című tanulmányát publikálta. A Fejér megyei Levéltár a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. és 7. kötetét jelentette meg. Az előbbiben Érszegi Gézának „Az Aranybulla", Kállay Istvánnak a „Székesfehérvár város hitelügyletei a XVIII. század második felében" és „A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei 1688—1790", Farkas Gábornak „A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében" és a „Politikai mozgalmak Székesfehérváron a két világháború közötti időben", István Saroltának a „Fejér vármegye közigazgatása a kiegyezés korában", Jenéi Károlynak az „Iratok Fejér megye török hódoltság kori történetéhez" és Móra Magdának a „Források Fejér megye török kori történetéhez", az utóbbiban Kállay Istvánnak „Az adózás története Székesfehérváron a XVIII. században", Degré Alajosnak a „Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt", Farkas Gábornak a „Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában", Móra Magdának „A ratio educationis megvalósítása Fejér megyében", Vass Elődnek a „Székesfehérvár XVIII. századi történetének török forrásai" és Jenéi Károlynak a „Réz József jakobinus orvos pere" című tanulmánya, közleménye illetve forrásköz-