Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

Az Országos Levéltár száz éve 1874—1974 27 a helytartótanácsi levéltár, ahol nem is volt szükség mintaállványozásra és jelzetelésre. A legnagyobb mérvű rendezés az átköltözés előkészítésével kapcsolatban a magyarországi kincstári levéltárakban folyt, és Herzog Józsefnek, a Levéltár későbbi főigazgatójának a munkáját dicséri. Az átköltözés előkészítésével kapcsolatban, de részben már az új épületben került sor a Levéltár egész anyagának egységes szempontok szerinti felmérésére, egy általános nyilvántartási segédlet elkészítésére. A segédlet nemcsak a levéltárakat, a fondokat és az állagokat vette számba, hanem az állagokon belüli sorozatok, sőt egyes esetekben a legkisebb raktári egységek szintjére is lement. A benne szereplő egységeknek címét, korát, terjedelmét és raktári jelzetét adta meg. Adatait előre nyomtatott rovatokat tartalmazó nagy kartonlapokra vezették. Elismerésre méltó teljesítmény volt ezeknek a leltáraknak is nevezett nyilvántartó kartonoknak az elkészítése. Az új épületbe való költözést megelőző évtizedekből 2 segédletkészítő munkáról kell megemlékeznünk. Közvetlenül az újjászervezés után, Pauler felszólítására, Raaperger Lipót a 2 kancelláriai, Suhajdy György pedig a helytartótanácsi levéltárról készített, ugyancsak nyilvántartás jellegű, felmérést. Pauler különösen Suhajdy segédletével volt megelégedve. „Standkatalog" jellegű műnek minősítette, amely — írta róla — „nemcsak a kezelést könnyíti meg a mostani és méginkább a jövendő tisztviselőknek, de becses alapjául szolgál egyszersmind egy előbb-utóbb kiadandó „Inventaire Sornmaire"-nek, mely a külföldi francia, olasz, belga levéltárak mintájára a, közönséggel és a hatóságokkal megismertesse az Országos Levéltár tartalmát, mi tömérdek nehézségnek, irkálásnak fogja elejét venni, megmutatván az illetőknek, minemű iratokat lehet az Országos Levéltárban találni." Pauler 300 forint jutalmat javasolt Suhajdy részére, Csatth Ádám írnoknak pedig, aki leírta a segédletet, 80-at. A belügyminisztérium Suhajdyt 150, Csatthot 50 forint jutalomban részesítette.

35 Ez volt az első eset, amikor az új Országos Levéltár dolgozói jutalmat kaptak. A Pauler által oly szükségesnek mondott összefoglaló leltárak — talán felesleges is mondani — az Országos Levéltár történetének polgári korszakában nem készültek el. A millenniumra készülvén az ország, merült fel az a gondolat, hogy a Levéltár egész anyagát, viszonylag rövid összefoglalásban, ismertetni kellene a nagyobb nyilvánosság előtt. Tagányi Károlyra hárult a feladat, hogy az ismertetést elkészítse. Ő volt ebben az időben az a levéltáros, aki az egész anyagban a legnagyobb tájékozottsággal rendelkezett. Három részlegnek az ismertetését el is készítette: a régi országos levéltárét, a magyar és az erdélyi udvari kancelláriai levéltárét. Az ismertetések 1897-ben és 1898-ban, előbb a Századokban, majd önálló füzetekben, meg is jelentek.

36 A sorozat folytatása, sajnos, elmaradt. Tagányi levéltár-ismertetései a maguk korának nemzetközi színvonalán készültek. Említést érdemelnek a Közgazdasági Lexikon különböző címszavaihoz írt levéltári tájékoztatásai is, a tematikai segédleteknek sajátos válfaját képviselik. Néhány más válfajú tematikai segédletet is készített és publikált az Országos Levéltár polgári korszakának első szakaszában: nemesi okleveleknek, pecséteknek, névváltoztatásoknak, községi kiváltságleveleknek és vásárszabadalmaknak a jegyzékeit és mutatóit, nem annyira tudományos, mint inkább gyakorlati, igazgatási célzattal. 35 OL—K 150. 1875. 1/4. 39 680. 88 A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése. 1—3. Bp. 1897—98.