Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

Az Országos-Levéltár száz éve 1874—1974 25 A Levéltár raktárviszonyairól már volt szó, azok valóban nem voltak megfelelők olyan nagyszabású rendezési munka elvégzésére, mint amilyent Pauler programja előirányzott. A személyzeti viszonyok sem alakultak úgy, a létszám nem növekedett olyan mértékben, amilyent a tervbe vett rendezési és segédletkészítési munka igényelt volna, nem is szólva a selejtezésről, aminek a szükségessége, elsősorban helynyerés céljából, már közvetlenül az újjászervezés után felmerült.

82 Az újjászervezett Országos Levéltárnak az újjászervezés utáni státusában,, amely a korábban különálló levél- és irattárak személyzetének összevonásából keletkezett, 15 álláshely szerepelt, az alábbi kategóriákkal: 1 országos levéltárnok 2 allevéltárnok 2 segédhivatali aligazgató 1 lajstromozó 6 hivataltiszt 3 szolga E kategóriák közül tudományosnak csak a levéltárnokit és az allevéltárnokit tekinthetjük. A létszám a következő évben, a kincstári levéltár beolvadása és személyzetének átvétele után 22-re emelkedett. A hivataltisztek száma növekedett 6-tal és a szolgáké 1-gyel. Ez a 22-es létszám egészen 1894-ig nem növekedett, csak összetételében változott. A fogalmazói szakba tartozók száma — ma tudományos dolgozóknak nevezzük őket — Pauler eredeti célkitűzésének megfelelően elérte a 12-őt, a kezelői szakba 5-en tartoztak, és ugyancsak 5 volt a hivatalszolgák száma. 192l-re, mielőtt az Országos Levéltár külön státusa megszűnt, mert beleolvadt az Országos Gyűjtemény egy etem közös státusába, a létszám csupán 25-re emelkedett. A fogalmazói szakhoz tartozók száma 10-re csökkent, a kezelői szakon levőké 7-re, az egyéb alkalmazottaké, akiket ekkor már nem hivatalszolgáknak, hanem altiszteknek neveztek, 8-ra nőtt.

33 A személyzeti és a raktárviszonyok ismeretében nincs mit csodálkoznunk azon, hogy Pauler 1893-ban a szélesebb közönség számára írt tájékoztatójában programja megvalósulásából vajmi kevés eredményre hivatkozhatott. Az általa tervezett 4 osztályból csak az elsőt, a Diplomatikait alakították ki, amelybe a Levéltár különböző részlegeiből 37 206 Mohács előtti iratot soroltak be, kronológiai sorrendben számozva le az egyes darabokat. A gyűjteményhez kimerítő elenchust és indexet terveztek készíteni, egyelőre azonban azoknak a részlegeknek a segédkönyveit használták, amelyekből az iratokat kiemelték. A tervezett II. osztályról azt írta Pauler, hogy az még csak az előkészület stádiumában van. Ez azt jelentette, hogy „történelmi emlékek" címen, tárgyi alapon, egy-két kisebb gyűjteményt alakítottak ki, külön gyűjteményt az 1848/49-re vonatkozó szétszórtan található egyes iratokból, megkezdték továbbá a kamarai levéltár ún. limbusának a rendezését. A tervezett III. és IV. osztály anyagának a rendezéséhez még nem fogtak hozzá. 32 L. az 1876. évi állami költségvetésben az Országos Levéltárról szóló részt. 38 L. az állami költségvetéseknek az Országos Levéltárra vonatkozó részeit.