Levéltári Közlemények, 46. (1975)
Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.
Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban 243 A bevándorlásnak ez az új hulláma a fejlődési tényezők egész sorának következményekéntjött létre. Első tekintetre legnyilvánvalóbb és az irodalomban is leginkább hangoztatott tényként a törökök magyarországi expanziójának a kiterjedését szokás említeni, mivel a török előrenyomulás a magyarországi nemességet a magyar állam északi és nyugati határaira szorította, ahonnan számosan — a felesleg — a szomszédos országokba vándoroltak. Űgy tűnik} a törökök nyomása a morva—magyar határ mentén éppen aXVI. század 60-as éveinek elején nyilvánult meg leginkább. Szembetűnő ugyanis, hogy az 1526 és 1560 közötti időben a cseh országrészekben vagyonra csak 4 újonnan átköltözött család tett szert (ezek közül is egy, a Lóránth család, örökség révén jutott birtokhoz), ugyanakkor azonban egy évtized leforgása alatt, 1560 és 1570 között Morvaországban már 6 új magyar család jutott vagyonhoz, s a XVI. század végéig azután összesen 20 áttelepült magyar családról van feljegyzésünk, mégpedig olyan családokról, amelyek a feudális tulajdonnal rendelkezők sorába kerültek, s a cseh korona valamennyi országrészében feltűntek. A 60-as években bekövetkezett bevándorlási hullám előhírnökének tekinthetjük a két vállalkozó család — Eder és Grenitzer — Morvaországba való érkezését, akik a törökök által veszélyeztetett bányavárosokból — a nem nemesi származású szomszédaikhoz hasonlóan — a biztonságosabb helyet és egzisztenciát nyújtó Morvaországba érkeztek. 16 A török "nyomás fontosságát tehát nem szabad kétségbe vonni, 17 ugyanakkor azonban a törökök nyomásának hatását kellő józansággal kell mérlegelni. 18 Itt ugyanis egy sor más jelentős tényező hatása is érvényesült. Azt is figyelembe kell venni, hogy a XVI. század folyamán a nemesi migráció felélénkülése általánosan emelkedő tendenciát mutatott 19 (pl. a cseh országrészeknek a szomszédos német és osztrák területekhez, ilettve a távolabb fekvő sziléziai—lengyel határmenti területekhez való viszonyában), ugyanakkor Magyarországról a cseh országrészek felé irányuló mozgást — az osztrák országrészekhez hasonlóan — az uralkodóház közös volta jelentősen megkönnyítette. A cseh és a magyar feudális rétegek közötti kölcsönös kapcsolatok már a Jagelló Ulászló uralkodása idejétől folyamatosan és zökkenőmentesen fejlődhettek tovább. Hozzávetőlegesen a XVI. század közepétől azután még egy újabb tényező hatása is kezd érvényesülni, s ez a Habsburg-udvarnak a cseh rendi társadalom irányában tanúsított politikája. A Habsburgok az irántuk hűséges és őket feltétel nélkül kiszolgáló külföldieknek a cseh állam határain belül való letelepedését minden eszközzel támogatták, mégpedig azzal a céllal, hogy ezáltal a hazai nemesség befolyásának és hatalmának gátat szabjanak. 20 A 60-as évek közepétől a magyar bevándorlók gyors egymásutánban érkeztek Morvaországba, s bizonyos idő múlva Sziléziába és végül Csehországba is. Morva16 P. Horváth— V. Kopcan: Turci na Slovensku (A törökök Szlovákiában). Bratislava, 1971, 170. p. 17 Dejiny Slovenska (Szlovákia története) I. Bratislava, 1961. 272, 280. p.; P. Horváth— V. Kopcan i.m. 166. p., gazdag a korra vonatkozó irodalmi jegyzéke is; rendkívül gazdag irodalmi hivatkozással készült /. Jordán: Cesi a Charváti v tureckych válkách XVI. stoleti (A csehek és horvátok a XVI. század török háborúiban) c. munkája is, Sbornik praci filosofické fakulty brnénské university C 8,1961, 170—172. p. 18 L. Hosák 94—95. p. 19 A. Mika: Národnostni poméry v ceskych zemich pfed tficetiletou válkou (Acseh országrészek nemzetiségi viszonyai a harmincéves háború előtt). Ceskoslovensky casopis historicky, 1972,214. p., a cseh országrészekbe irányuló bevándorlás általános jellemzését adja, gazdag az irodalomból vett idézetek száma is; tanulságos /. Polisensky—F. Snider: Ztneny ve slozeni ceské slechty v XVI. a XVII. stoleti (A cseh nemesség összetételében bekövetkezett változások a XVI— XVII. században) c. tanulmányának az elemzése: Ceskoslovensky casopis historicky, 1972. 517—518. p. 20 /. V. Simák i.m. 182—183. p.