Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

244 Pokluda, Zdenék országban a Kerecsényi, Majláth, Bánffy, Serényi, Dóczy, Forgách, Zay, Pethe, Illyésházy családok tagjai tettek szert birtokra; néhány horvát származású család is ekkor jelent meg a cseh országrészekben, mint pl. Jakusith, Dudic, Vratkovic, Perger család.

21 Figyelemre méltó, hogy a fentebb említett jelentős magyar családok tagjain kívül erre az időszakra jellemző lesz az alacsonyabb nemesi származású családoknak, illetve családtagoknak Morvaországba való özönlése is, mindenekelőtt a mai Szlovákia területéről: Felcan, Babindali, Ledenicky, Madocansky, Matyásovsky, Palásthy családok; szlovák származású volt talán a Viczmandy család is. Ebben az időben jelentek meg itt az Aranyady család tagjai is. A XVI. század végén hosszabb időre a Szunyogh család telepedett le, de Csehországban is lehet magyar nemesekkel találkozni. Eddigi ismereteim alapján 1600 előtt Morvaországgal ellentétben Csehországban még egyetlen feudális tulajdonnal rendelkező magyar nemessel sem sikerült találkoznom. A XVI. század második felében ugyan egy egész sor, a magyar főnemesség rendjébe tartozó nemessel találkozunk, akik az udvar közbelépésére inkolátust nyertek Csehországban (Batthyány, Bánffy, Nádasdy, Pálffy, Pethe), de közülük Csehországban vagyonra még egyik sem tett szert.

22 Csak a XVII. század legeleje volt az, amikor Csehország területén két jelentős magyar család tagja — Zrínyi (Zrinsky) János és Báthory Zsigmond — telepedett le. Zrínyi a Rozmberk család utolsó nemzedékének tagjaival való rokoni kapcsolatai révén került Csehországba, s ezek birtokából jelentős részt örökölt,

23 Báthory Zsigmond pedig életének utolsó éveit cseh birtokain töltötte; azokon a birtokokon, amelyeket II. Rudolftól kapott Erdélyből való távozása után. Az 1560 körül kezdődő nagy bevándorlási hullám a XVII. század elején kezdett lecsendesedni anélkül, hogy a cseh országrészek feudális rétegeinek társadalmi struktúrájában tartós nyomokat hagyott volna. A magyar nemesek birtokszerzésének itt az esetek döntő többségében csak epizód jellege volt, mivel a bevándoroltak nagy része csak rövid ideig tartotta meg birtokait. Néhány család (Aranyady, Jakusith, Felcan, Kerecsényi, Dóczy) legalább két nemzedéken át az új környezetben maradt, azonban csak legritkább esetben fordult elő, hogy valamelyik család tagjai a cseh országrészekben mély gyökeret eresztve tartós időre telepedtek volna le (Serényi, Ledenicky, Szunyogh, Matyásovsky családok tagjai). Jellemző pl. az is, hogy amíg 1610 körül Csehországban két magyar származású birtoktulajdonossal találkozunk, addig a Fehér-hegyet közvetlenül megelőző években már egyetleneggyel sem.

24 Hasonló a helyzet Morvaországban is, ahol a nemrég beköltözött családoknak csak jelentéktelen töredéke marad meg 1619-ben (Serényi, Ledenicky, Dóczy, Palásthy, Perger, Matyásovsky),

25 sziléziai birtokait a Szunyogh család viszont tartósan megtartotta. A Habsburg-ellenes cseh rendi felkelés korának és az azt követő harmincéves háború időszakának teljesen egyedülálló hatása volt a cseh országrészek nemesi társadalma struktúrájának további alakulására. A Habsburg-ház fehér-hegyi győzelme a hazai nemesség nagy része számára katasztrófát jelentett; a vétkes nemesek ellen irá21 A. Turek Lm. 57—58. p. 22 /. V. Simák i. m. 177—180. p. 23 F. Marat: Soupis poplatnictva 14 krajűv královstvi Ceského (A Cseh királyság 14 körzete adófizetőinek összeírása). Véstnik královské ceské spolecnosti nauk, 1898, 42. p,. 24 A. Sedlácek: Rozvrzeni sbirek a berni r. 1615. (Az adók megoszlása 1615-ben). Abhandlungen der k. böhm. Gesellschaft der Wissenschaften von J. 1869.; A. Pesák: Berni rejstfiky z roku 1544 a 1620. (1544-ből és 1620-ból származó adójegyzékek), Praha, 1953. 25 F. Hruby: Moravská slechta r. J619, jeji jméni a nábozenské vyznáni (A morvaországi nemesség 1619-ben: vagyona és vallása). Casopis Matice Moravské 1922,146—158. p.