Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Ember Győző: A levéltári forrásközlés apparátusa / 203–221. o.

214 Ember Győző A forrásközlési magyarázó jegyzet részletessége elsősorban attól függ, hogy a forrásközlésnek milyen az elsődleges célja és jellege. Tudományos célú és jellegű forrásközléstől kevésbé részletes magyarázó jegyzeteket várunk, mint a népszerűtől vagy a tudományosan népszerűtől. A forrásközlő egyik legnehezebb feladata a magyarázó jegyzetelés helyes mérté­kének a megválasztása. Minimális követelményként azt támaszthatjuk a forrásköz­lési magyarázó jegyzettel szemben, hogy a forrás szövegét érthetővé tegye. Tudomá­nyos célú és jellegű forrásközlés magyarázó jegyzetével szemben ennél nagyobb kö­vetelményt támasztani nem is szabad. A tudományos forrásközlés szövegének magyarázó jegyzetekkel való ellátásakor nem szabad szern elől téveszteni, hogy az ilyen forrásközlés nem dokumentáció és nem lexikon vagy egyéb feldolgozás. Ha pl. Széchényi István naplójában egy személy becenevén szerepel, akkor a tudományos forrásközlőnek meg kell állapítania és magyarázó jegyzetben mondania, hogy az illető személy ki és a naplóbejegyzés idejé­ben mi volt. Esetleg még egyéb olyan magyarázatot is kell adnia róla, amely nélkül a naplóban való említése nem érthető. De nem kell korábbi és későbbi pályafutásá­ról vagy olyan tulajdonságairól szólnia, amelyek ismerete nem feltétlenül szükséges a naplóbejegyzés megértéséhez. Vagy ha pl. egy minisztertanácsi jegyzőkönyvben egy vasútvonal építéséről van szó, meg kell mondani, hogy milyen vonal volt az, ki és mikor építtette. De semmiképpen sem szükséges rámutatni arra, hogy a vasútvonal építésének ügyével milyen más szervek foglalkoztak még, és hogy reá vonatkozó ada­tok milyen más forrásokban találhatók a közlésre kerülőn kívül. Más a helyzet a tudományosan népszerű és a népszerű forrásközléseknél. Ezek már közelebb állanak a feldolgozásokhoz, hiszen elsősorban a művelődni vágyó ol­vasók, nem pedig a tudományos feldolgozók számára készülnek. A forrásokban sze­replő személyekről, helyekről, eseményekről, tárgyakról, fogalmakról lexikális rövid­ségű magyarázat az ilyen forráskiadványokban helyénvaló. Dokumentációnak azon­ban az ilyen forrásközlésekben sincsen helye. Vitatható kérdés, hogy a forrásközlőnek mennyiben feladata az általa közölt forrásokban szereplő adatok helyességének az ellenőrzése, és a téveseknek magyará­zó jegyzetben történő helyesbítése. E tekintetben is különbség van a különböző fajta forrásközlések között. A tudományos forrásközléseknél is különbség van az általános és a tematikai közlések között. Az általános, tehát soktémájú közlések esetében a közlőtől nem vár­ható el, hogy a közlésre kerülő szövegeket kritizálja is, adataik helytállóságát ellen­őrizze. Az általa felismert tévedésekre természetesen rá kell mutatnia, a szövegek tartalmi kritikája azonban azoknak a feladata, akik az adatokat felhasználják, tehát a feldolgozóké. A tematikai, azaz egytémájú tudományos közlések esetében már indokoltan támasztható a közlővel szemben az a követelmény, hogy a közlésre kerülő szövege­ket kritizálja, adataik helyességét ellenőrizze, a téves adatokat helyesbítse, vagy legalábbis mutasson rá a tévedésre. A népszerű és a tudományosan népszerű forrásközlésnél, mivel az nem feldolgo­zók, hanem olvasók számára készül, a forráskritikát, tehát az adatok helyességének ellenőrzését, elvben a közlőnek kell elvégeznie. Minthogy az ilyen forrásközlések rendszerint szemelvényesek, legalábbis olyan forrásokat kell közlésre kiválogatnia, amelyek adatainak helyességéhez nem fér kétség. Kevesebb probléma elé állítják a forrásközlőt a szövegkritikai jegyzetek. Ezek a közlésre kerülő egyes iratok egyes részeihez formális jellegű magyarázatot fűznek.

Next

/
Thumbnails
Contents