Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - KRÓNIKA - Pecze Ferenc: Közigazgatásfejlesztés és közigazgatástörténeti kutatás / 187–189. o.

Krónika 187 hazai üzemtörténetírás alapjait. S bár munkája nem volt mentes hibáktól, nagymértékben a Központi Gazdasági Levéltárnak köszönhető, hogy ma Kelet-Európában a Szovjetunió után Magyarország rendelkezik a legnagyobb centralizált, kapitalistakori gazdasági iratanyaggal. Lakos János KÖZ IGAZGATÁSFEJLESZTÉS ÉS KÖZIGAZGATÁSTÖRTÉNETI KUTATÁS I. Mind gyorsabb ütemben fejlődő gazdasági-társadalmi életünk a közigazgatás feladatait szembetűnően megsokszorozza. A szaporodó igény-kihívásokra egyre kevésbé lehet egyszerűen a létszám és a tárgyi eszközök mennyiségi növelésével eredményesen felelni. Célravezető megoldást elsősorban a közigazgatás hagyományos tényezői nagyobb hányadának hatékony minőségi javítása, egyes elemeinek lebontása és újakkal való felváltása adhat meg. A probléma időszerűségét és jövőbe mutató jelentőségét kormányhatározattal körvonalazott országos távlati tudományos kutatási terv egyik főiránya fejezi ki. E kutatómunkát az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, í 11. a részfeladatok egyeztetését végző Koordinációs Tanács irányítja és szervezi. A korábbról örökölt közigazgatási formációk színvonalának emelése és részleges eltávolítása egyaránt a történeti tapasztalatok hasznosítását követeli meg. Nem ritkán bizonyos szervezeti-működési módozatok éppen haladó jellegük miatt a múltban háttérbe szorultak. A közigazgatás folytatólagos felhasználásra méltó értékeit és az elvethető-elvetendő avult összetevőit sorsukról való döntés előtt tüzetesen kell mérlegelni. A fentiek első látszatra a közigazgatás kizárólag hazai előzményeire szorítkozó kutatásokat feltételeznek. De valójában mögöttesen a nemzetközi tájékozódástól sem lehet elzárkózni. A téma iránti érdeklődés egy-egy ország dimenzióit messze meghaladja. Közigazgatási kérdések az UNESCO égisze alatt a történettudományi világkongresszusokon a jelenkor-történeti szekció, valamint az Association Internationale d'Histoire du Droit et des Institutions, továbbá a Société Jean Bodin rendezvényeinek repertoárján folytonosan szerepelnek. A szakterület marxista teoretikusai egyebek között a szocialista törvényesség anyagi és alaki jogi erősítésével, a közszolgálati tisztségek betöltésével kapcsolatos történeti tanulságok feltárását fontos teendőként emelték ki (lásd: Jogtudományi Közlöny 1971. l.sz. 39—42. old.). Napjainkban több ország szakirodalma (csehszlovák, szovjet, bolgár, magyar) a századelőn virágzott igazgatáselméleti iskolán belül az ún. tektológiát újólag tanulmányozza. Az iskola sokat vitatott megalapozója a társadalmi, biológiai, pszichikus rendszerek szerkezeti-működési analógiáinak, közös alapelveinek kutatásával is foglalkozott (vö.: A. Bogdanov, Vszeobscsaja organizacionnaja nauka: Tektologija. Szankt Peterburg, 1912. Uaz, Moszkva, 1925). A valamennyi európai szocialista és néhány kapitalista ország tudósainak részvételével szervezett közigazgatástörténeti nemzetközi konferencia (Pécs—Siklós 1972) gazdag és összehasonlításra alkalmas anyagot tárgyalt meg, amelynek nagyobb részét három kötetben publikálták (bővebben 1.: Magyar Tudomány 1972. 11. sz. 706—710. old., Levéltári Szemle 1972. 3. sz. 149—153. és 1974. I. sz. 201—206. old.). A közeljövőben ugyané tárgyhoz a „Jean Bodin" társulat 1976. évi soron következő varsói programja is kapcsolódik. Nálunk a közigazgatás átgondolt tudományos fejlesztésében a történetiség mozzanatát az érdekelt rokondiszciplínák kellően értékelik. Bihari Ottó akadémiai doktori értekezésében rámutatott, hogy a szocialista államszervezet minőségi fölényének igazolásához „a történelmi előzmények tárgyalását" nem lehet mellőzni. Figyelemre méltó Halász József fejtegetése arról, hogy a kormányzati szervek jelentősebb igazgatási intézkedések előtt „a korábbi hazai megoldások tanulságait... és más országok hasznosítható tapasztalatait" mindig behatóan elemzik (lásd: Állam és Igazgatás 1973. 7, 8. sz.). Hasonlóan a helyi igazgatás egyes (pl. települések kialakult kölcsönvonzása) részkérdéseinek szabályozásánál (vö.: Agrártörténeti Szemle 1973. 3—4. sz. 619., s köv. old.) a hagyományok szerepe a haladást és korszerűsítést támogatólag érvényesül. II. Ennek a szerteágazó elméleti folyamatnak a medrébe illeszkedett az a vitaülés, amelyet 1974 elején az Országos Levéltár tanácstermében tartottak. A rokontudományok művelőinek népes munkaértekezletét Kovács István akadémikus, a fent említett Koordinációs Tanács elnöke megbízásából Ember Győző akadémikus, a vendéglátó intézmény főigazgatója nyitotta meg. Ezt követően a