Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai / 143–162. o.

Zala megye reformkori követutasításai 153 déseknek nem a kancellárián — amely csak titkári iroda — hanem a nádori hivatal útján való kiadása, a korona Budán őrzése, a békének a magyar országgyűlés közreműködésével való megkötése, Horvátországnak, Galíciának, Lodomériának Magyarországhoz csatolása, magyar nemzeti katonaság felállítása, melynek kizárólag magyar tisztjei lehetnek. Ez a követelés megfelel legtöbb vármegye igényének, az országos nemesi közhangulatnak.

50 Végül követeli, hogy az országgyűlés küldjön ki bizottságokat az új részlettörvények szerkesztésére, és ezek a javaslataikat a három év múlva tartandó új országgyűlés elé terjesszék.

51 Az utasításhoz csatolva van egy 50 oldalas nagy munka „Idea legum in comitiis regni Hungáriáé condendarum" címmel, mely teljes alkotmánytervezetet tartalmaz, radikálisabb újításokkal, így a mágnások személyes törvényhozási részvételét is meg akarja szüntetni. E munkálat nem azonos Hajnóczynak „Ratio proponendarum in Comitiis Hungáriáé legum" című, ekkor keletkezett munkájával, sem a „Gedanken eines Patrioten über einzige zum Landtag gehörige Gegenstände" -jével,

52 de az utóbbit legalábbis ismerte a szerkesztő. Feltehetjük tehát — ismerve Spissich és Hajnóczy barátságát, — hogy ez a tervezet Hajnóczy munkája alapján Spissich szerzeménye, de csak adalékul szolgált az utasítás elkészítéséhez, mely szerényebb és reálisabb követeléseket tartalmaz. Az utasítás erőteljes, de nem forradalmi követelésekkel lép fel. A francia polgári forradalom első évi eredményeiből csak egyes tételeket vesz át, régi feudális intézményekre is erősen alapoz. A jobbágysággal még annyit sem törődik, hogy a II. József által elrendelt, és vissza nem vont költözési jogot, amit utóbb az országgyűlés is törvénybe iktatott, megemlítené. Nem sokkal az országgyűlés bezárása után, 1791. szept. 12-én összeült Sümegen Mlinarics Lajos másodalispán elnöklete alatt — Spissich még Pesten dolgozott a regnicolaris deputatioban — egy szűk körű bizottság, melyben a megye előkelő táblabíráin kívül néhány (Dervarics, Oszterhuber stb.), olyan fiatalember, mint tubolyszegi Tuboly László, Spissich bizalmasa, a szabadkőműves páholy oszlopos tagja is részt vett. Ez a bizottság egy vázlatos kis alkotmányt dolgozott ki, mely látszólag szerényebb, mint az említett „Idea", de tulajdonképpen messzebb megy. Meg kívánja hagyni a felső táblát, de kizárólag a megyéspüspökök az ország zászlósai és fó'ispánok számára. A mágnások és többi főpapok az alsó táblára kerüljenek, ahol minden város küldöttjének is legyen egy-egy szavazata. Az alsó táblán helyet foglaló mágnások is instrukció alapján szavazzanak (a mágnásoknak a megye alá'rendelése?), a tárgyalás nyelve magyar legyen, az országgyűlés helye Buda, a következő országgyűlés időpontját már az előző országgyűlés bezárásakor törvényben ki kell tűzni stb.

53 Ez a munkálat, noha nagy gonddal, és több vármegyével való érintkezésben készült, nem került közgyűlési megtárgyalásra, mégis fontos adalékul szolgál. Az 1792-es országgyűlés meghívólevele ugyanis hangsúlyozza, hogy az országgyűlési küldöttségek még nem készültek el munkáikkal, azok tárgyalás alá nem vehetők, az országgyűlés egyedüli feladata Ferencnek királlyá koronázása. Gróf Althan János főispán írásban is intette a megyét, ne vesződjenek sokat a követutasítással, 60 Marczali Henrik: Az 1790—91. évi országgyűlés. Bp. 1907.

1. 15., 94—96. stb. 1. 51 Kö. i. 1790. máj. 4. 4/4 sz. 52 Csizmadia Andor: Hajnóczy József közjogi, politikai munkái. Bp. 1958. 10, 29, 49. és köv. 1. 63 Ogy. i. 3. cs. élén.