Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bezerédy Győző: A pecsét szerepe a jobbágyfalu közigazgatásában Baranya megyében / 77–87. o.

A PECSÉT SZEREPE A JOBBÁGYFALU KÖZIGAZGATÁSÁBAN BARANYA MEGYÉBEN Az 1848 előtti törvényeink nem emlékeznek meg a községek pecséthasználatáról. Amikor Werbőczy Hármaskönyve a pecsétekről beszél, csak a fejedelem, országbíró, káptalanok és konventek, városok és mezővárosok hiteles pecsétjeiről tesz említést. Megemlíti a törvénykönyv a magánszemélyek nem hiteles pecsétjeit is. Azonban már abban az időben is, de a következő évtizedekben egyre nagyobb mértékben a falvak is használnak pecsétnyomókat. Minden kétséget kizár azonban az, hogy ezek a községi pecsétek hivatalosnak és hitelesnek számítottak. Minderről azonban nemcsak a Hármaskönyv, de a későbbi törvények sem tesznek említést.

1 A községi pecsétek gyakoribb megjelenése a XVII. századra esik. Az eddig ismertetett pecsétek zöme azonban a török által tartósan meg nem szállt területekről való, vagy mezővárosi pecsét.

2 Baranyára már abban az időben is az apró falvak voltak a jellemzők. A helyi közigazgatásnak semmilyen emléke nem maradt meg ebből az időből, így könnyen levonható lenne ebből az a következtetés, hogy nem is volt semmilyen közigazgatás. Az érthető, hogy a török területen levő mezővárosok belső életében szükséges volt a közigazgatás valamely formájának a fenntartása, ez azonban a kis 8—10—15 házból álló baranyai falvak esetében szükségtelen volt. A pecsétek azonban mást mutatnak. Olyan pecsétlenyomatok maradtak fenn, melyeknek a dátumozása igen korai, török időből való. Mivel mint említettük nehezen képzelhető az el, hogy ezek a typariumok belső használatra készültek, sokkal kézenfekvőbb az, hogy a török is elfogadta, hivatalosnak ismerte el a helyi magyar hatóságok tevékenységeit. Végtére is valamilyen formában fenn kellett tartani a megszállt területek lakosságával az érintkezést, és ennek a leglogikusabb módja az volt, ha a falu vagy a török által választott helyi vezetőkkel történik ez. Ezért a törökök a magyar hatóságokat sem a városokban, sem a falvakban nem szüntették meg. Ezek feladata az egymásközti vitás kérdések elintézése, a rend fenntartása, valamint a török közigazgatási és pénzügyi igazgatási tisztviselők munkájának a segítése voltak. A magyar hatóságok hatásköre minden esetben a török hivatalok helybenlététől függött. Amennyiben ezek a falutól távol voltak, úgy a helyi hatóságok nagyobb hatáskörrel tevékenykedtek.

3 Az élet 150 év alatt megkövetelte azt, hogy az érintkezésnek valamilyen megnyugtató formája alakuljon ki, hiszen ez a terület a harci eseményektől már annyira távol esett, hogy 1 Corpus Iuris Hungarici; Werbőczy: Hármaskönyv II. Rész 13. cím. 2 Községi pecsétek leírása és bemutatása elvétve található a Századok első számaiban, a Sürgönyben a hatvanas évek elején, valamint a Turulban a nyolcvanas években. 3 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig Bp., 1946. 599. p.