Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Benda Kálmán: Egy új forrástudomány: a pszichografológia / 61–76. o.

66 Benda Kálmán nek. Báthory autokrata jelleme nem tűrt beleszólást elhatározásaiba, azokat maga hozta. Az írásán elhatalmasodó akarnokságot, sőt kegyetlenséget tükröző vonások is azt valószínűsítik, hogy politikai ellenfeleinek, köztük legközelebbi rokonainak kivégzése az ő kezdeményezésére történt. A Báthory család ecsedi ágán szomorú hírességre emelkedett Nádasdy Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet, „a csejtei rém". Az 1967-ben megjelent Magyar Életrajzi Lexikon tömören így jellemzi: „szadista gonosztevő, aki igen sok fiatal jobbágylányt halálra kínoztatott, 1611-ben a nádori bíróság várában való elzárásra ítélte, míg bűnrészes cselédeit halállal sújtották." Legújabban pedig egy orvostörténeti tanulmány ehhez még hozzáteszi: skizofrén és őrült volt.

18 Az utóbbi években azonban kételyek merültek fel, hogy valóban szadista volt-e Báthory Erzsébet, vagy konstrukciós perrel van csupán dolgunk. Valóban feltűnő, hogy a bírósági eljárásnál — amely persze — tudjuk — korántsem volt oly igényes és kötött, mint napjainkban — milyen felületesen jártak el: magát a nagyasszonyt az ellene emelt vádak ügyében ki sem hallgatták, a tanúkat sem vele, sem egymással nem szembesítették, sőt miután többnyire kínzással a beismerő vallomásokat Erzsébet szolgáitól és szolgálóitól kikényszerítették, a főbűntársakat különösebb eljárás nélkül halálra ítélték és kivégezték. Nem megalapozatlan a feltevés, hogy a gyors kivégzéssel az újabb kihallgatásnak, a vallomások módosításának akarták elejét venni. Eszerint a feltevés szerint a vádakat a legközvetlenebb rokonság találta volna ki, hogy elterelje a figyelmet a nagyasszony igazi bűnéről, a politikai hűtlenségről, a felségárulásról, mely a magyar törvények szerint fővétellel és terjes vagyonelkobzással volt büntetendő. Báthory Erzsébet ugyanis — mondja ez a feltevés — rokona, az erdélyi fejedelem, Báthory Gábor híve volt. 1610-re már annyira torkig volt a Habsburg uralommal, hogy elhatározta, fegyveresen is segítségére megy a fejedelemnek. Társzekerekre rakatta kincseit, s megindult Erdély felé, ezzel a nyílt pártütés útjára lépve. Ezt már sem suttyó-korban levő fia, Nádasdy Pál, sem vejei, Zrínyi Miklós és Homormai György nem nézhették tétlenül: rávették tehát a nádort, Thurzó Györgyöt, fogassa el az útban levő nagyasszonyt és kíséretét. A politikai vétek eltussolására pedig kieszelték a jobbágylányokkal való kegyetlenkedés históriáját, amiért nem járt fő- és jószágvesztés, sőt az enyhe ítélettel (a nagyasszony elzáratásával) a család jó hírnevét is megkímélhették. Az már persze könnyű volt, hogy rábeszélés-. sei, kínzással az uradalmi cselédeket hamis tanúvallomásokra bírják.

19 A pszichografológiai vizsgálat azonnal megállapította, hogy Báthory Erzsébet kezdettől fogva dekadens lényén, részben a szexuális kielégítetlenség következményeként, mindjobban eluralkodott a szadizmus.

20 A dolgok mélyén — mondja Rákosné Ács Klára — minden jel szerint, egy fiatalkori nagy szerelmi csalódás áll, máshoz adták feleségül, mint akit szeretett. Ez törést okozott, majd a lefojtott szexualitás kiábrándultságot és egyre jobban elhatalmasodó bosszút váltott ki benne. „Gonosz - és kártékony volt, embertársaira veszélyes. Lucrecia Borgiához hasonlítható, de az 18 Az említett orvostörténeti tanulmány: Antall J. és Kapronczay K.: Aus der Geschichte des Sadismus: Elisabeth Báthory. Die Waage. Zeitschrift der Chemie Grünenthal. Band 11—12. 1973. 382—389. 1. — Ld. még Rexa D.: Báthory Erzsébet Nádasdy Ferencné. Bp. 1908. 19 A konstrukciós perre vonatkozó föltevésre ld. Hetyéssy I.: Igazságot Báthory Erzsébetnek c, 1971-ben írt, nyomtatásban meg nem jelent tanulmányát: OSzK. Kézirattár Fol. Hung. 3303. 20 A vizsgálatnál nehézséget jelentett, hogy Báthory Erzsébettől összefüggő sajátkezű sorokat nem találtam, csak aláírásokat. Rexa i. m. ugyan több leveléről azt mondja, hogy autográf, de ez tévedés, sőt gyakran még az aláírás is a deáktól származik. Leveleit Id. OL. Nádasdy család levéltára. Vegyes iratok 6. tétel; végrendelete: OL Magyar Kamara levéltára, NRA E 148. Fasc. 44. No. 25,