Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.
56 Bálint Ferenc helyzet súlyosbodása mutatja, hogy a kapott értesülés szerint Heves megye alispánja Dévaványára tette át székhelyét, Görgey tábora pedig Bihar megyébe húzódik. 48 Az augusztus 2-i ülés úgy határoz, hogy népfelkelést csak akkor rendel el, ha kapcsolatot tud találni a legközelebbi katonai parancsnoksággal, mert ágyúkkal szemben céltalan lenne minden erőfeszítés. E határozat ellenére a II. alispán augusztus 4-én, amikor Kunszentmártonba az ellenség bevonult, ismét részleges népfelkelést rendelt el, viszont a Védbizottmány ezt feleslegesnek tartva felhívja, hogy a népet bocsássa el, és fenntartja magának a népfelkelés elrendelésének jogát azzal az előfeltétellel, hogy csak akkor tesz intézkedést e tekintetben, ha azt a legközelebbi hadparancsnokság igényli. 47 Augusztus 4-én reggel 5 órai ülésében értesül a Védbizottmány arról, hogy az az előző nap délután egy osztrák lovascsapat lepte meg Orosházát és megsarcolta, majd eltávozott. Ugyanekkor intézkedik, s elrendeli, hogy Okolicsny őrnagy" a II. alispán által kirendelt felkelőket bocsássa haza, mert sok közöttük a fiatal és idős ember, akik szolgálatra alkalmatlanok. 48 Ugyanaznap délutáni ülésében úgy rendelkezik, hogy a megyeszékhelyen állandóan 200 fogat álljon készenlétben az Arad és Nagyvárad felé irányuló katonai fuvarszükségletekre. 49 Az augusztus 5-i ülés a megyét közvetlenül fenyegető megszállás veszélyére tekintettel — mivel a Mezőberény—orosházi út már az ellenség kezében van — úgy határoz, hogy a Szarvason lévő „mozgó népfelkelő" csapatot, amely már mintegy 600 főre növekedett, bocsássák haza, mivel katonai erő támogatása nélkül úgysem tarthatja magát. 50 Az augusztus 6—8-án tartott ülések a tájékozatlanságot és bizonytalanságot tükrözik. A 8-i, délután 5 órakor tartott ülésen Terényi II. alispán ismerteti, hogy a kormányhoz küldött futár megérkezett, s a kapott utasítások szerint a megyére van bízva, hogy áthelyezi-e székhelyét, viszont a belügyminiszter határozottan közli, hogy a Korponay ezredes utasítására felállított „mozgó gyalog és lovas nemzetőrséget" azonnal oszlassák fel. A Védbizottmány tudomásul veszi a közölteket, de a 108 főből álló lovas csapatot a megye költségén továbbra is fenntartja. Az augusztus 9-én és 10-én az első alispán távollétében tartott üléseken értesülnek arról, hogy az ellenség Mezőhegyesen és Szalontán van, s ennek ismeretében a Védbizottmány úgy határoz, hogy székhelyét az alispáni hivatallal együtt Mezőberénybe teszi át, s egyben visszaadja a hatalmat az alispáni hivatalnak 51 és erről az ország kormányzóját értesíteni rendeli. Augusztus 10-étől nyilván a zavaros és tisztázatlan helyzet, és a Mezőberénybe való áttelepülés következtében nem tartott ülést a Védbizottmány. A megyeszékhely közigazgatási kiürítése csak növelte a bizonytalanságot, s amikor augusztus 12-én Csaba város tanácsa jelenti, hogy a kozák előőrsök oda és Gyulára bevonultak, azonnal Gyomára költözik át az alispáni hivatallal együtt. 52 A Védbizottmány utolsó jegyzőkönyve augusztus 16-án kelt. Az ülés helye (Gyoma) nincs feltüntetve, s a Sipos Sándor alispán elnökletével megtartott ülés és a hozott utolsó határozat, amelynek drámai tömörségű mondatait, mint a Védbizott46 BmL Uo. 1005/1849. 47 BmLUo. 1027/1849. 48 BmL Uo. 1027/1849. 48 BmL Uo. 1033/1849. — Scherer Ferenc i. m. II. 53. 60 BmL Védbiz. jkv. 1035/1849. 61 BmLUo. 1062/1849. 52 Oláh György i. m. II. 392. — Scherer Ferenc i.m. II. 54.
