Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.

Békés vármegye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben 55 A Védbizottmány igen nehéz napokban kezdte meg működését. A függetlenségi nyilatkozatot követő győzelmek bizakodással töltötték el a megye népét. Ezzel lehet indokolni, hogy a Védbizottmány működése egy hónapig szünetelt, és a megye legjobban kiképzett és fegyelmezett katonai egységét a „szabadcsapatot" is hazabocsátották.

42 Ezt a bizakodással telt hangulatot törték meg a belügyminiszternek és Korponay ezredesnek, Bihar—Békés—Csanád vármegyék népfelkelései főparancsnokának július első napjaiban érkezett rendeletei, amelyek nemcsak hírül adták a cári csapatok betörését, hanem a már közvetlenül fenyegető veszély miatt elrendelték az azonnali népfelkelést is. Az alispán július 5-én Füzesgyarmatra rendelte 5 község felkelőit, de néhány nap múlva hazatérhettek. Az újjáalakult Védbizottmány július 9-i első ülésén még nem foglalkozott a helyzet értékelésével, de 11-étől kezdve naponta tartott ülései már tükrözik a torlódó eseményeket és a Védbizottmány erőfeszítéseit, hogy eleget tegyen a sokszor ellentmondó és sürgős végrehajtást követelő rendelkezéseknek. A július 11-i ülésen Sipos Sándor alispán ismertette a belügyminiszternek a június 28-i Közlönyben megjelent, népfelkelést elrendelő közleményét és Korponay ezredes hasonló tárgyú utasítását. A Védbizottmány azonnal elrendelte az igénybevehető nép községenkénti összeírását és a népfelkelés polgári vezetőjéül az alispánt, katonai vezérének Okolicsny Istvánt, a volt megyei szabadcsapat vezetőjét választották meg.

43 A július 12—-13-i üléseken intézkedést tesznek 2 felderítő kiküldésére, hogy biztos híreket szerezzenek. A július 20-i ülésen Varga Imre kormánybiztos Korponay ezredes azon rendeletét közli, hogy azonnal állítson ki a megye 1200 főből álló gyalog, és 200 főből álló lovas népfelkelő csapatot a Tisza-vonal védelmére, de a Védbizottmány nem határoz, hanem az Állandó Bizottmány 24-i ülésére utalja a döntést.

44 Igen nagy zavart, sőt pánikhangulatot okozott Békés megyében a népfelkelés többszöri, nem eléggé meggondolt elrendelése és a felriasztott nép néhány napos együttartás utáni hazabocsátása. Ilyen felriasztás történt július 29—30-ára a 18—50 éves férfiakra vonatkozólag, amit egy nap múlva a 18—30 éves korhatárra korlátoztak, a következő napon pedig az alispán bejelentette, hogy Korponay ezredes közlése szerint a népfelkelés nem szükséges, ezért már intézkedett, hogy a nép ne gyűljön össze.

45 A Védbizottmány augusztus l-e és 16-a közötti ülésein hozott határozatok alaphangja a nyomasztó hadihelyzet okozta és az ellenségről való megbízható értesülések hiányából eredő bizonytalanság. Ezt mutatják a kapkodó és sokszor ellentmondó intézkedései is a népfelkelés ismételt elrendelésére, majd hazabocsátására. Ezek a vezetési hibák abból eredtek, hogy a tisztán közigazgatási vezetőkből álló Védbizottmány mellett nem volt katonai tanácsadó, aki a helyzet értékelésében segítségére lett volna. Az augusztus 1-i ülésen Sipos Sándor alispán bejelentette, hogy Korponay ezredes július 26-i népfelkelési parancsa nem az egész népre vonatkozott, hanem csak az ún. „mozgó népfelkelő" csapatra, s ezért felhívta a községeket, hogy a kivetett létszámot azonnal állítsák ki, s ezzel az általános népfelkelést mellőzhessék. A hadi42 Oláh György i. m. II. 316. Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula, 1938. II. 48—49. 43 BmL Védbiz. jkv. 962/1849. — Scherer Ferenc i. m. II. 50—51. 44 BmL Védbiz. jkv. 985/1849. 45 BmL Uo. 993/1849.