Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bálint Ferenc: Békés megye Védbizottmányának szervezete és működése 1849-ben / 47–60. o.

54 Bálint Ferenc 1849. június 27-i jelentése szerint is, mert mint mondja „itt a köznépet, melynek nagyobb része ugyan nem rossz szellemű, fegyverfogásra hívni lehetetlen".

38 A népfelkelés egyes megyékben való sikertelenségének okát abban láthatjuk: „hogy a parasztságnak a 48-as törvényeken túlmenő igényeit a forradalmi kormány sem elégítette ki, még a Táncsics-féle program minimális mértékében sem".

39 A Békés megyében 1849-ben elrendelt népfelkelésekről e tanulmány következő részében emlékezünk meg. Ezek értékelésére is vonatkozik az előbbi megállapítás, annak ellenére, hogy egyes községek népe tanúságot tett lelkesedéséről és elszántságáról. IV. A Védbizottmány újjáalakítása és működése a szabadságharc végső szakaszában (1849. június 4 — augusztus 16.) 1849 júniusában a megye tisztikara teljesen kicserélődött, és új emberek váltották fel a háborús idők megfeszített munkájában elfáradt, vagy népszerűtlenné vált vezetőket. Az 1848 májusában megalakult Állandó Bizottmányban, mely a rendi megyegyűlést váltotta fel, már érvényesült a népképviseleti elv, de — mint láttuk — vezetői és a tisztviselői kara változatlan maradt. Ezért sok támadás érte azon okból, hogy a sorsdöntő napokban a nem nemes, vagyontalan értelmiségi réteget kizárja a közszolgálat teréről. Ez a vád, amely a Március Tizenötödike 44. számában országos nyilvánosságot is kapott, arra indította a megyevezetést, hogy az 1849. június 4-i közgyűlésen lemondjon és új embereknek adja át a helyét. A június 11-i megyei közgyűlésen a megye helységei által választott küldöttek részvételével újjáalakult az Állandó Bizottmány és a tisztikart is újjáválasztották. Ennek során Sipos Sándort a sárréti járás esküdtjét I. alispánnak, Terényi Lajos orosházi szolgabírót II. alispánnak, Szakái Lajost főjegyzőnek, Virágos Sándort főpénztárnoknak, Kollár Jánost főügyésznek választották meg és a 3 járás főszolgabírói, esküdti helyére és a többi megyei tiszti állásokra is csaknem kivétel nélkül új emberek kerültek.

40 Ugyanekkor a Védbizottmány beszüntette működését azzal a megokolással, hogy: „a mostani kormányzat természetével, amely személyes felelősségre van fektetve, a testületi kormányzat összhangzatban nem áll."

41 Ezzel az állásfoglalással a megye igazgatása teljesen az új tisztikar feladata lett, azonban nem sokáig, mert az országos hadihelyzet átmeneti kedvező alakulása után bekövetkezett cári intervencióval létrejött válság ismét életrehívta a Védbizottmányt, amely július 9-én újra megkezdte működését. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a vezető tisztviselők nein merték vállalni az egyéni felelősséget a hadiszempontból is fontos ügyekben. Az új Védbizottmány elnöke az első alispán, helyettese a másodalispán volt. Tagjai Szombathelyi Antal volt alispán, aki a megye területére miniszteri biztosi megbízatást is kapott, Beliczey József, Németh Antal, Szikszay Dániel, Ormosi János, Kiss Lajos, Virágos Sándor, Kollár János, Szakái Lajos és Karassiay István lettek. 38 OL H 12. Országlászati II. sorozat 2482/B, 89 Ember Győző: Kossuth a Honvédelmi Bizottmány élén i. m. 251. 40 Oláh György i. m. II. 302—315. 41 Oláh György i. m. II. 315.