Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Vörös Károly: Zmeskáll Miklós udvari titkár élete és pályafutása / 615–632. o.

630 Vörös Károly Megfelelni ennék a rideg eszménynek és kielégíteni ezeket a kicsinyes igényeket — melyek a dolgok természete szerint mindig fokozottan érvényesülnek a kezdő kishivatalnokkal, vagy a segédhivatali tisztviselővel szemben —; és ugyanakkor nem eltompulni, sőt fenntartani magában a művészet iránti fogékonyságot ebben a minden művészivel, széppel, és lebegővel szemben oly homlokegyenest ellentétes hivatali környezetben: nem emberfeletti kitartást igényel, és a művészetnek nem rendkívüli, valóban szenvedélyes szeretetét feltételezi-e? S talán néha nagyobb és szívósabb szenvedélyt is igényel, mint az, ami Beethoven társaságának nem egy hivatásos művész tagjában él; — hiszen az ő világuk (kétségtelenül nem egyszer nehéz és lehúzó anyagi vagy társadalmi gondjaik ellenére is) alapjában mégis csak a művészet jegyében áll, s a társadalom tőlük elsősorban mégis csak ilyenirányú igényeinek kielégítését követelve ezáltal alapvetően egész életformájukat is ebben az irányban befolyásolja. Társként velük a zene szenvedélyes szeretetében Zmeskáll azonban ugyanakkor mintaszerű hivatalnok is, akinek hivatali pályáját, láttuk, végigkísérik főnökeinek elismerő szavai. Beethoven és Haydn barátsága mellé idézzük most ezeket is: „olyan ember, akiben egyesül az ügyesség, megbízhatóság, jóindulat és a szeplőtlen erkölcsi jellem", „aki különösen jól és hasznosan használható" — írja róla gróf Pálffy Károly kancellár 1786-ban II. Józsefnek.

51 „Ismerem az Ön buzgalmát, alkalmasságát és ügyességét" — írja ugyanő 3 év múlva Zmeskállnak.

52 1806-ban iktatóhivatali állásra jelölésekor a kancellár külön kiemeli, hogy erre az állásra nemcsak mindenki másét meghaladó ismeretei ajánlják, hanem érett és éles ítélőképessége, alkalmassága az ügyek rendezett irányítására, kipróbált titoktartása, s kiváló jártassága és pontossága az ügykezelésben.

53 1807-ben kötelességének 24 éven átlegpontosabbteljesítését emelik ki, mellyel felettesei legteljesebb elismerését érdemelte ki.

64 Ugyanez tér vissza más és más változatokban 1818-ban éppúgy mint 1825-ben nyugdíjazásakor is,

55 — s hogy nem csupán udvarias jóakaró frázisokról van szó, erről a kancellária levéltárának éppen Zmeskáll szempontjai szerint tökéletesített, máig is oly jól használható mutatókönyvei is tanúskodnak. Hivatalnok és művész (Zmeskáll kortársai közül más vonatkozásban és persze jóval magasabb szinten Grillparzernél is jelentkező) ambivalenciája, ill. a magatartásban polgári kötelességteljesítés és a művészet a legnagyobb nehézségek között is, de végig fenntartott összhangja: s benne az emberi erőfeszítés és a teljesítmény nagysága — a mindezt a Zmeskáll hivatalnoki vonásaira utaló cédulák szelíd iróniájának tanúsága szerint végig jól érző és méltányolni is képes Beethovennek barátja iránti nagyrabecsülésében e tényezők nyilván nem csekély szerepet játszottak. Arról nem is beszélve, hogy jogi ismeretei, hivatali kapcsolatai, vagy egyszerűen állásának tekintélye folytán Zmeskáll — ugyancsak Beethoven levélkéinek tanúsága szerint — igen sokszor nagy segítséget nyújtott a művész ügyeinek adminisztrálásában is, — egészen (az ugyancsak a jó bürokrata ügyességét dicsérő) tollfaragásig is barátja számára. * 61 AG. 12 320/1786. 62 AP. 134/1789. 63 AG. 5160/1806. 64 AG. 5210/1807. 65 AG. 10 109/1818 és 8753/1825.