Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Varga Endre: Bányabírósági eljárás a feudáliskori Magyarországon : a fennmaradt bírósági iratok bányászattörténeti forrásanyaga / 593–613. o.

606 Varga Endre A porácsi Szent András és Szent Mihály bányák 1830. évi pere részleteseri ismerteti, hogyan öntötte el a víz a felperes bányáját 1790-ben, s hogyan biztosította annak üzemét 40 éven át az alperes ismételt altárnavágásokkal és vízlehúzással. Hasonló tárgyú perek a legkülönbözőbb vidékekről maradtak fenn. A Nagybánya határában fekvő Fekete Szent György bánya és a belőle kivált — a bányavíz lehúzására alakult másik társulat — vízemelőgéppel történt lecsapolás díjazása .(a. megfelelő hozamrész átengedése) miatt pereskedett.

23 Körmöcbányáról a Goldkunsthandlung nevű kincstári üzemnek a hozzátartozó altárna nevében az ottani Szent Zsigmond és Szent György egyesült bányák ellen folytatott 1828. évi perét idézzük, mely e bányák alávágás útján eszközölt víztelenítéséért és szellőztethetővé tételéért a felperest megillető „altáróquotta" elszámolásáért indult meg. E per félévszázados távlatban számol be a körmöci aranybányák kimerüléséről, magánkézre jutásukról, majd a művelés újabb fellendüléséről, s a kincstárnak a bányák visszaszerzésére irányuló törekvéséről. Selmecbányán az Oberbieberstolln nevű kincstári bányamű (nagyüzem) pereskedett más bányavállalatokkal a számukra végzett vízlecsapolási munkák ellenszolgáltatása körüli vitákból kifolyólag. A per, melyet a Szent Mihály bányatársulat 1841-ben indított e kincstári bányamű ellen, a XVIII. század közepéig visszamenő adatokat tartalmaz a selmeci bányaművelésről, az ottani bányatársulatokról, a tárnák fekvéséről, s az egykorú bányatechnikáról. Az Oberbieberstolln egy másik, ugyanilyen tárgyú pere még egy évszázaddal korábbi időig, 1648-ig nyúlik vissza. Meg érdekesebb történeti visszapillantást tartalmaz a körmöci Goldkunsthandlung fenti pere, melynek egyes utalásai a magyar bányaügy Habsburg-kézre jutásának kezdetéig, 1545-ig mennek vissza.

24 A bányaüzemek ténykedései kihatással lehettek a polgárság érdekeire is. Mint bányaüzemmel kapcsolatos kártérítési ügy említhető egy Selmecbányái patrícius hoszszan elhúzódó pere az Oberbieberstolln ellen. A panasz szerint a bánya új járatának vezetésével kapcsolatban megbontották a felperes háza alatt húzódó régi vájat támasztékáit, így beomlás és talajsüllyedés keletkezett, s emiatt a felperes főtéri háza (Ringhaus) erősen megrongálódott. A per mellékletei közül kiemeljük az új járaton a beomláskor dolgozott, s csak életveszéllyel menekülhetett bányászok vallomásait, a város alatt húzódó tárnák térképét, s a megsérült kétemeletes házról készült rajzokat.

25 A bányák üzemviteléhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenység a tárgya annak a pernek, melyet az iglói Szent János bánya 1803-ban folytatott gr. Csáky Istvánnal. A 15 évre kötött szerződésük értelmében a bányának és rézolvasztó kohójának szükségletére a gróf uradalma évi 54 000 kosár faszén és kikötött mennyiségű bányafa szállítására kötelezte magát. A per ezek árának elszámolásából kifolyólag keletkezett. Itt említjük meg azt a pert is, melyet egy csetneki bányavállalkozó és vaskereskedő, nagy mennyiségű fájának gondatlan égetése miatt, egy dobsinai szénégető ellen indított.

26 Mint a bányászattal kapcsolatos iparágakra vonatkozó adatot idézzük a br. Meskó-család hilyói vasműve (kohó és hámor) volt bérlőjének a következő bérlő ellen a jászói bányabíróság előtt 1786-ban indított perét. A kereset szerint a felperes, aki a hámort 12 éven át bérelte, utódával úgy egyezett meg, hogy mivel az üzem a bérlet 23 A két per jelzete a fenti sorrendben: 0 28.

1. 68 és 112/a. 24 Az idézett perek jelzete a fenti sorrendben: 0 28.

1. 112,98., 16. 25 0 28.1.6. 26 Az idézett perek jelzete a fenti sorrendben: 0 28.

1, 58., 75.