Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Varga Endre: Bányabírósági eljárás a feudáliskori Magyarországon : a fennmaradt bírósági iratok bányászattörténeti forrásanyaga / 593–613. o.

600 Varga Endre meg, hogy ez alapon az ítélet végrehajtását — ha az még nem történt volna meg — kérhesse.

9 A perek ide-oda küldözése s az eljárás során folyt levelezés, kísérő felterjesztések és válaszfogalmazványok az ügy befejeződése után részben a periratoknál maradtak, részben — főleg a formai levelezés — a „Correspondentiae officiosae" című 0 16 törzsszámú állagba kerültek. A per legfontosabb iratait, a felterjesztett perkiadmányt, a visszamaradt permellékleteket, az érdemi levelezés anyagát, a perkivonatot általában a „Causae montanisticae" című 0 28 törzsszámú állagba sorolták, mely — az Archívum Josephinum előbb említett anyagát számításba véve — a Bírósági levéltárak bányatörténeti szempontból harmadik legértékesebb állaga. Teljesség végett megemlítjük, hogy egyes bányapereket — többnyire csak azok egy-egy perkivonatát — a curiai iratkezelés rendszertelensége miatt, a „Processus appellati" megjelölésű perek (ma 0 21 törzsszámú állag) közé osztottak be. Harmadfokig felvitt ügyek esetében a hétszemélyes táblai perkivonat egy példányát a „Decisiones curiales" című (0 39 törzsszámú állag) curiai döntvénygyűjteménybe sorolták be, az ítéletfogalmazványokat és később a kinyomtatott ítéletek egy példányát „Sententiae" cím alatt gyűjtötték össze (0 44 törzsszámú állag). A bányaperes eljárás gyakorlati lefolytatásának fentiekben tett ismertetése után röviden utalni kívánunk az eljárásban alkalmazott jogra is. Ezt — mind az anyagi és alaki jogot tekintve — a bíróságok a feudális korszak végéig elsősorban és döntő súllyal I. Miksa bányakódexéből merítették. Ennél sokkal ritkábban szerepeltek a kódex és a régi városi jogok egyeztetéséből származó ún. selmeci és körmöci felvilágosító szabályzatok. (Schemnitzer Erläuterung, Kremnitzer Erläuterung, Dilucidationes.) Gyakran történik hivatkozás ezenkívül kir. rendeletekre, pátensekre, s olykor városi statútumokra. Előfordul utalás bányapolgársági statútumra és az osztrák bírói gyakorlatra mint analógiára. E zömében idegen joganyag mellett azonban a magyar törvények is elég gyakran szerepelnek, felhasználásra kerül továbbá a Planum tabulare című curiai döntvénygyűjtemény, sőt a felek vitájában Werbőczi Hármaskönyvének idézése sem ritkaság. II. A bányászati személyek elleni büntető peres eljárás Amint a jogszabályok hiányos és nem mindig világos rendelkezései, s az iratokban tükröződő gyakorlat egybevetése alapján röviden összefoglalható, a bányahatósági, illetőleg bányabírósági büntető juriszdikció személyileg e hatósági szervezet, s a bányák, kohók, hámorok és kapcsolatos üzemek alkalmazottainak, valamint ezek családtagjainak jogellenes cselekményeire, területileg pédig az említett üzemek telephelyein, birtokukban levő ingatlanokon, föld feletti és föld alatti műveikben előforduló vétségekre és bűntettekre terjedt ki, a vérhatalmat (pallosjogot) azonban nem tartalmazta. A bányahatósági szervezet igazgatási és jogszolgáltatási funkcióinak összeszövődéséből ered e hatóságok fegyelmi és büntető eljárásának egybeolvadása, a vérhatalomig nem terjedő juriszdikció következményeként pedig a bányahatóságok, 9 Rendszerint ugyanis már a másodfokú ítéletet végrehajtották. A pervesztes részére a harmadfokra felvitel általában birtokon kívül történt.