Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Szabó Ferenc: Békés Megye Levéltára, 1790–1848 / 559–571. o.

Békés megye levéltára (1790—1848) 565 teljesen. Kazay lényegében 1803-ig jutott el a közgyűlési iratok mutatózásában. Kállay Ignác — mint 1819 tavaszán és 1826 őszén jelentette — a munkát sikeresen Folytatta.

36 Az 1821-ben prókátori képesítést szerzett

37 Kállay kérésére látták el 1827ben vaslemez borítású szárnyakkal, biztonsági okokból, az utcára és az udvarra néző levéltári ablakokat, az addigi fatáblák helyett.

38 Az 1828-ig levéltároskodó Kállay Ignác végeredményben Kazay igen értékes, levéltárteremtő nyomdokain haladt. Az 1804-től kezdődő közgyűlési iratok regestrálásában 1824-ig sikerült eljutnia. Munkája eredménye pontosan lemérhető. 1828-ban az ő aljegyzővé választása, s ennek kapcsán Kiss János másodaljegyző, „egyszersmind a Leveles tár gondviselőjének" hivatalba lépése után készült ugyanis az első máig fennmaradt, részletes leírás — valójában átadás-átvételi jegyzőkönyv — a levéltárban őrzött anyagról.

39 Ez a jegyzőkönyv a megye levéltárában a kései feudális korszakban elért legteljesebb rendezettség és a repertóriumokkal való legjobb ellátottság viszonyait tükrözi. 1828 után — mint látni fogjuk — a levéltári munka a napi ügyviteliügyintézési igényekkel szemben véglegesen és egyértelműen másodlagossá vált. A nevezetes jegyzőkönyv szerint a levéltár akkori anyagához az alábbiak tartoztak: 1. A megyei nemesi közgyűlések iratai 1715-től 1825-ig, rendezett, csomózott, feliratozott állapotban. (Csak az 1826—1827. éviek voltak a jegyzői tisztség kézi irattárában. Ez arra mutat, hogy a levéltár és a kézi irattár külön kezelése volt gyakorlatban.) 2. A II. József korából származó iratok és ügyviteli jegyzőkönyvek, pontosabb megjelölés nélkül. 3. Az 1715—1827. évi letisztázott megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, időrendben és bekötött állapotban. (A jegyzőkönyvek eredeti fogalmazványairól, bár azok 1790-től fogva ma is megvannak, nincs szó.) 4. Az 1715—1820 közötti megyei közgyűlési jegyzőkönyvekhez és a rendjük szerinti iratokhoz tartozó, nyolc kötet repertórium, letisztázott és bekötött formában. Az 1821—1824. évi kéziratban készen állt, de letisztázva (purizálva) nem volt. 5. Három- kötet letisztázott, 1790—1820. évi bűnfenyítő és polgári törvényszéki jegyzőkönyv, az 1716—1780 közötti criminalis és az 1716—1786 közötti civilis perekről készített elenchusokkal. Az elenchusoknak folytatásuk nem volt. (Nem szól a jegyzőkönyv a törvényszéki iratokról és azok rendezettségi állapotáról. Feltételezhető a későbbi adatokból, hogy csak 1780-ig ül. 1786-ig voltak rendezve.) 6. Összegyűjtött „Insurrectione actumok", közelebbi adatok nélkül. 7. A megyebeli helységek urbáriumai és urbáriális aktái, Magyargyula elveszett urbáriumát kivéve. 8. Rendezett állapotban levő, 1719—1765 és 1790—1811 közötti országgyűlési kéziratok és nyomtatványok, törvénycikkek, továbbá csomókba kötött, hasonló jellegű, rendezetlen anyagok. 9. Vegyes, de pontosan számba vett iratok, pecsétek, rajzok: III. Károly 1724. évi diplomája a megye részére (a megye új címeréről és pecsétjéről) a megyei nemes 36 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. 475/1819., jkv. 1173/1826. 37 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 1436/1821. 38 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 1172/1826., 1116/1827., 1887/1827. 39 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir'. 2357/1828.