Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Szabó Ferenc: Békés Megye Levéltára, 1790–1848 / 559–571. o.

Békés megye levéltára (1790—1848) 561 át az újraszerveződő megyéknek.

10 Az említett gyors elszállítás ^miatt ezt már Gyulán, Békés megye levéltárában kellett megcsinálni. A feloszlató közgyűlésen a három megye rendjei még könnyen vállalták, hogy a helytartótanács által megszabott napidíjért a szétválasztás és megyénkénti regisztrálás véghezvitelére felfogadásra kerülő írnokok költségeit fedezik.

11 Míg a Józsefi korszak közigazgatási iratainak sorsa ezen az úton megoldhatónak látszott, a hármas megye elsőfokú bírósága, a Iudicium Subalternum Makón elhelyezett aktái nemigen érdekelték az önállósult megyéket. Nem jelentkeztek értük.

12 A helytartótanács utasítása szerint a bíráskodási iratokat is szét kellett volna választani

13

, erre azonban nem került sor.

14 Az 1790 tavaszán Gyulára szállított, három megyét érintő, javarészt rendezetlen, lajstromozatlan anyag levéltári feldolgozása körül hamar megbomlott az egyetértés. 1790—^-179l-ben kiválasztásra és visszaküldésre kerültek a csanádi és csongrádi illetőségű, s az unió előtt keletkezett jegyzőkönyvek és iratok, pár esetben az unió alatti egyes jegyzőkönyvek és iratok is.

15 Amikor a rendező és registráló írnokok fizetése ismét szóba került, egyedül Békés megye közgyűlése állta a szavát, talán éppen amiatt, hogy az iratok gyors elszállítása miatt a szétválasztás lebonyolításának felelőssége is rá hárult. Csanád megye azzal igyekezett kitérni, várják meg az országgyűlés általános döntését a József-kori Íratok további sorsáról. Csongrád megye vezető tisztviselői szerint a jozefinista iratok nem érik meg a várható költséget, elegendő csupán a hármas megye elenchusainak lemásoltatása. A költségek vállalása helyett panaszt tettek Békés megye ellen a helytartótanácsnál, az iratok elhamarkodott elszállítása miatt. A helytartótanács ekkor a szétválasztás kapcsán felmerülő munkadíj- közös viselésére kötelezte a három megyét.

16 Az 1790 őszén így elindult munkát Litsch Alajos Békés megyei aljegyző irányításával négy napidíjas írnok végezte, napi 36 krajcáros fizetésért.

17 A hármas megye iratainak szétválasztásával — úgy látszik, nem csinálták folyamato'san — 1799 decemberére készültek el Gyulán. Csongrád megyével újrakezdődött a korábbi vita. A csongrádiak újfent abból indultak ki, hogy az unió ideje a nemesi vármegyét megalázó korszak volt, amelyet az emlékezetből is ki kell törölni, s így iratait megőrizni, értük anyagi áldozatot vállalni nem érdemes. Az őket illető 482 forint 57 krajcárnyi költséget Békés megye többszöri kérlelésére sem fizették ki, s az iratokat sem voltak hajlandók átvenni.

18 Az 1786—1790 közötti, rendbeszedett és lajstromozott csanádi és csongrádi akták még 1806-ban is Békés megye levéltárában feküdtek, becsomagolt állapotban.

19 Nem tudjuk mikor, de Csanád megye egyszer mégis átvette őket, mert ma is megvannak. Csongrád sohasem jelentkezett értük, így azokat a XX. század elején visszahelyezték a Békés megyének maradt anyagba. (Ma is abban vannak.) 9 Föglein Antal i. m. (1958) 88., 94. 1. 10 Föglein Antal i. m. (1958) 97. 1. 11 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 462/1800. 12 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir; 927/1790. 18 Föglein Antal i. m. (1958) 99. 1. 14 Az iratok Csanád megye levéltárában maradtak vissza, ma a Csongrád megyei Levéltár őrizetében vannak. 16 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. 253/1791. ^ 16 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. 462/1800. 17 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. és ir. 1985/1790., jkv. 202/1791., ir. 214/1791. 18 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. és jkv. 462/1800. 19 BmL Békés vm. nemesi közgy. ir. 600/1804., 501/1806. 36 Levéltári Közieménvek