Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Szabó Ferenc: Békés Megye Levéltára, 1790–1848 / 559–571. o.

560 Szabó Ferenc elnyerő Harruckem János György akaratát, a gyulai középkori vár egyik szobája lett a gyűlésterem, egy másik pedig az Archívum helyisége.

2 Másodszor a megye 1744-ben elkészült kisebb gyulai épületében kapott helyet a levéltár.

3 A tényleges megyeháza, s egyúttal a levéltár végleges otthona, az 1786-ra felépült épület lett, amely többszöri átalakítással és bővítéssel máig áll. A II. József-féle megyereform idején Békés megyét Csanáddal és Csongráddal egyesítették, s a Csongrád megyei Szegvár községet tették meg székhelynek. Emiatt a már kész gyulai épületet eladták, majd 1790-ben az újjáalakult megye kénytelen volt azt visszavásárolni.

4 Az 1786—1790 közötti „unió" idején a beolvadt Békés megye levéltárát is Szegvárra szállították. II. József reformterveinek kudarca után a békési nemesség is sietve állította vissza a korábbi viszonyokat. Békés vármegye 1786 előtti levéltárát és a József-kori megye iratait pánikszerű gyorsasággal hozták el Gyulára, a nagy kapkodásban hozzákeverve az unió előtti Csanád és Csongrád megyei jegyzőkönyvek és iratok számottevő részét is.

5 1790-től fogva — háromszori, illetve ötszöri költöztetés után — végre stabilizálódott a megye levéltárának elhelyezése és így biztosítva volt a fennmaradása is. A levéltár anyagában végrehajtott legkorábbi rendezés 1730-ban történt, az akkor még minimális terjedelmű fondokban.

6 A későbbi rendezési munkákról, egyáltalában az archívum állapotáról a helytartótanácstól érkezett — a levéltártörténeti irodalomban gyakran emlegetett — utasításokra válaszul Békés megye megnyugtató jelentéseket küldött: A Mária Terézia által elrendelt első nagy megyei levéltár-rendezés keretében „szabályszerűen" rendeztette, lajstromoztatta az iratokat, s a közgyűlési jegyzőkönyvekhez mutatókat csináltatott.

7 1785-ben ugyanilyen rendezett levéltárról számolt be.

8 A levéltárat érintő ügyek 1785 előtt csak nagyon ritkán kerültek szóba a megyei közgyűléseken. Az 1715—1785 közötti megyei jegyzőkönyvi mutatóban mindössze tíz esetben szerepel „archívum" vezérszóval jelzett tárgykör. A levéltárral kapcsolatos időnkénti munkát a mindenkori vármegyei főjegyző végeztette, neki adták át tisztújítások alkalmával a levéltár kulcsait. A XVIII. század közepén elkezdett rendezés és elenchizálás menetét a jozefinista korszak változtatta meg. II. József — mint közismert — elrendelte a jogügyi és bíráskodási iratok különválasztását a közigazgatásiaktól visszamenően is, megkívánva az utóbbiak rövid idő alatti lajstromozását. Az egyesített Békés—Csanád—Csongrád megye ezt a segregatiot nem hajtotta végre.

9 Amikor a hármas megye szétválása küszöbön állt, a helytartótanács 1790. március 2-án úgy rendelkezett, hogy az unió alatt keletkezett iratokat bizottságilag és lajstrom szerint válasszák külön és adják í Haan Lajos: Regesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből 1715—1795. A Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat évkönyve X. (1883/84). Szerk. Zsilinszky Mihály. Gyula, 1884. 66. 1.; Karácsonyi János: Békés vármegye története I. Gyula, 1896. 339. 1.; Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye. Levéltári Közlemények XX—XXIH. (1942— 1945) 207.1.; Békés megyei Levéltár (ezután: BmL) Békés vm. nemesi közgy. jkv, 156/1744. 3 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 17/1745. Haan Lajos i. m. 66.1. 4 Haan Lajos i. m. 67—68.1.; Föglein Antal i. m. 207.1. 6 Föglein Antal: A vármegyei levéltárak II. József korában. Levéltári Közlemények XXVIII. (1958)98—99.1. 8 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 406/1730., 446/1730. 7 lllésy János: A megyei levéltárak állapota 1772/74-ben. Századok XXXVII. (1903) 735. 1. A későbbi adatok ismeretében a megye jelentése szépítettnek látszik. 8 BmL Békés vm. nemesi közgy. jkv. 290/1785.