Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Rácz Béla: Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése, 1944. december–1945. november / 429–459. o.

Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése (1944. december—1945. november) 447 gán és a Külügyminisztériumban csak egy személy ügyelt este 6 óráig. Ezért ott az ügyeleti szolgálat csak két hetenként került az előadókra. A közellátási és az újjáépí­tési minisztériumokban egyáltalán nem volt ügyelet. E tények láttán Bán rádöbbent, hogy nem saját magából kell kiindulni, ezért az 1945. július 13-án bevezetett inspekciós szolgálatot 1945. augusztus 11-én megszün­tette. Viszont az éjszakára is kiterjedő 24 órás telefonszolgálatot továbbra is fenn­tartotta. 57 ; A munkafegyelem szilárdítása érdekében hozott intézkedések nem múltak el nyomtalanul. A munkaidő jobb kihasználása csak részben vitte előbbre a minisz­térium ügyintézését, mert, mint említettük, az osztályok ügyköreinek szakszerű szét­választása az induláskor nem történt meg. Erre Bán és az államtitkárok kinevezése után sem került sor. Májusban az e téren jelentkező negatív tendenciák már kóros szövevényként fogták át a minisztériumot. Az ügykörök bábeli zűrzavara mind na­gyobb lett, annak ellenére, hogy egyes vezetők ezt többször szóvátették. „Volt al­kalmam már szóvá tenni, hogy az Iparügyi Minisztérium egyes osztályai ügykörének kellően meg nem határozott volta sok nehézséget okoz" — írta Szakasits Antal osz­tályfőnök 1945. július 24-én, majd így folytatta: — „ezúttal arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy ezek a nehézségek fokozott mértékben állnak fenn akkor, mikor valamely újonnan megalkotott jogszabály végrehajtásáról van szó." Szakasits az ügykörök mielőbbi rendezését kérte. 58 A helyzet ezt követően nem változott, erről tanúskodik a Szociáldemokrata Párt minisztériumi szervezőjének Bánhoz küldött szeptember elsejei bizalmas feljegy­zése, amelyben megállapítja, hogy „a munkát a legnagyobb mértékben a szervezés teljes hiánya gátolja". Az osztályok ügykörei nincsenek elhatárolva egymástól. Egyes ügyekben 3 osztály is intézkedik, mivel az adott ügy ügykör szerint mind a háromhoz tartozik, viszont az intézkedéseik ellentétesek. A legnagyobb zavart, olvas­ható a feljegyzésben, az V. csoport (Forbáth), a gyáripari és az anyaggazdálkodási osztályok ügyköreinek elhatárolatlansága okozza. 59 E témához kapcsolódik a szénbányászat problémája is. A széntermelés fokozása az ország újjáépítése szempontjából létkérdés volt. A tőke szabotáló tevékenysége viszont e területen jeletkezett a legszembetűnőbben. A bányatulajdonosok nem gon­doskodtak a bányák műszaki helyreállításáról és fejlesztéséről, mivel napirenden volt a bányák államosítása. E helyzetben megnőtt a minisztérium szerepe és felelős­sége. A széntermelés a Bányászati közigazgatási osztályhoz tartozott. Az osztály azonban elsősorban bányajogi ügyekkel és közvetlen üzemellenőrzéssel foglalkozott. Normális körülmények között nehezen, de el tudta volna látni a termelésirányítás és a termelésellenőrzés feladatát is. Az említett nehézségek és körülmények miatt szó sem lehetett erről. Mindehhez járult még a bányák államosítási tervének el­készítése is. A széntermelés irányítására, ellenőrzésére és nyilvántartására a Bányászati Köz­igazgatási osztályon belül 1945. június elején létrehoztak egy önálló csoportot dr. Major-Maróthy Gábor vezetése alatt. 60 Bán június 18-án, a Bányamunkások Szakszervezete Központi Vezetőségének előterjesztése alapján ehhez, a Bányászati Közigazgatási Osztály kötelékében nemrég felállított önálló csoporthoz két vájárt — 57 Uo. 2664/1945. ein. 58 Uo. 1873/1945. ein. 69 PI. Arch. 253/1—24. ao KÜM. L.

Next

/
Thumbnails
Contents