Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Rácz Béla: Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése, 1944. december–1945. november / 429–459. o.
432 Rácz Béla még hosszú hónapokig fennmaradt. A rendeletek a közlekedés és a posta pusztulása következtében gyakran még a szomszédos faluba sem jutottak el. Takács információhiányból származó tájékozatlanságát vidéki kiszállásaival igyekezett enyhítem. 1945. január 6-án és 7-én Miskolc és környéke ipari objektumait látogatta meg. Különösen jelentős volt számára a MÁVAG Diósgyőri gyáregységei vezetőivel és üzemi tanácsának képviselőivel való találkozás. 5 E látogatása alkalmával ismerkedett meg Starke (Szele) Mihály kohómérnökkel, Árkos Frigyes gépészmérnökkel és dr. Osváth Béla bányamérnökkel, akiket minisztériumi munkára rendelt be. Január 10. körül dr. Szívós István gépészmérnök ajánlotta fel szolgálatát az iparügyi miniszternek. Január derekán érkezett meg Hódmezővásárhelyről, Takács kérésére dr. Losonczy Endre, volt városi tanácsnok. Ez időszakban jelentkezett munkára dr. Sipeki Géza erősen jobboldali beállítottságú szociáldemokrata budapesti ügyvéd. Az előbb említett személyek többsége SZDP-tag volt. A pártonkívüliek felvételük után hamarosan beléptek a SZDP-be. Takács miniszteri teendőinek ellátása mellett sokrétű pártmunkát is végzett. Vidéki körútjait pártszervező munkára is felhasználta. Pártja képviseletében aktívan részt vett a földreform kidolgozásában. Számos hadseregtoborzó és földosztási nagygyűlést tartott. 5/a 1945 januárjában, de még februárban is a csekély létszámú minisztérium elsősorban jogalkotó munkát végzett. Ez időszakban dolgozták ki azokat a rendeleteket, amelyek utat nyitottak a magyar iparügy demokratikus átalakítása előtt. Gondolunk itt, mindenekelőtt az 50 100/1945. Ip. M. sz. forradalmi jellegű rendeletre, mely az üzemi bizottságok választásáról és működéséről rendelkezett. 6 Igen jelentős volt az 52 100/1945. Ip. M. sz. rendelet is, amely a tanoncok testi fenyítését] tiltotta meg. E nagy jelentőségű rendeletek sorába tartozott a 78/1945. M. E. sz. rendelet is, amely a munkabérbizottságok felállításáról rendelkezett, valamint a rendelet iparügyi minisztériumi végrehajtási utasítása is (50 026/1945. Ip. M.), mert irányt mutatott valamennyi főispánnak, valamint a vármegyék és thj. városok munkabérrendező bizottságainak. Takács Ferenc iparügyi miniszter utasítása elején megállapította, hogy „A bérrendező bizottságok megalakításánál teljes mértékben érvényesülni kell az új demokratikus szellemnek". A bérek megállapításánál az alábbi elvek figyelembevételét ajánlotta: „A rég fasiszta rendszer nem értékelte a termelés legfontosabb tényezőjét, a munkásságot és ennek szervezkedését ellenezte. A munkabéreket is mesterségesen leszorította. A demokratikus átalakulással ez az állapot megszűnt, az új demokratikus kormányzatnak elhatározott szándéka, hogy az ország dolgozóinak életszínvonalát megjavítja." Ezt követően a fasiszták rablására és a háború következményeire hívja fel a figyelmet, majd megállapította, hogy a fentiekből fakadó nehézségekkel nemcsak a kormánynak kell számolni, hanem „a szakszervezetekbe tömörült munkásságnak is. Annyival is inkább, mert megbízottai révén részt vesz az ország kormányzásában és a kormányzással járó felelősségben." B A találkozóról felvett jegyzőkönyvrészletet lásd: Jenéi—Rácz—Strassenreiter: Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért 1944—1948. Budapest 1966. 168—173. old. 6/a Dr. Kovács Gábor visszaemlékezése. • Az ÜB rendelet politikai jelentőségéről lásd: Jenéi—Rácz—Strassenreiter: i. m. 34—39. old:
