Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Rácz Béla: Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése, 1944. december–1945. november / 429–459. o.

Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése (1944. december—1945. november) 431 ismerte fel a magyar ipar előtt álló legfontosabb feladatokat. „Az ipar legfontosabb feladatának tartom, hogy mindenben gyorsan és teljes odaadással álljon az orosz hadsereg és a felállítandó új magyar honvédség szolgálatára. Ma emellett minden más feladat eltörpül. Ez átmeneti idő alatt meg fogjuk kezdeni az ipar átállítását a békés termelésre. Itt elsősorban számítok Magyarország szervezett munkásságára. Ezért minden erőmmel támogatom a Szabad Szakszervezetek működését és törekvéseit. De számítok a hazafiasán gondolkodó és az ország ipaii életében jelentős gazdasági tényezőként szereplő kézműiparosságra.

3 Takács nyilatkozatából egyértelműen kiderült, hogy az újjászervezett minisztérium nem ellenfelének tekinti a munkásságot, hanem segítőjének, akivel feltétlenül együtt akar működni, ugyanúgy, mint annak érdekvédelmi szervével, a szakszervezetekkel, amelyeknek tevékenységét, mint mondotta, teljes erejéből támogatni fogja. A nyilatkozat elhangzásakor a miniszter igen nehéz helyzetben volt. Ügyintézők, irányító szakemberek, irodai alkalmazottak egyáltalán nem álltak rendelkezésére. E kép megváltoztatására a közeli jövő sem sok jót ígért. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány, mint ismeretes, a debreceni pénzügyi palota kétemeletes épületében kapott otthont. Itt két szoba jutott a második emeleten az Iparügyi Minisztériumnak. Az egyik szobában Takács miniszter ült, az előszobában Kovács Gábor miniszteri titkár tartózkodott, a másik szobában pedig a minisztérium „összes osztályai és alkalmazottai" dolgoztak. Az összes alkalmazottakat egy gépírókisasszony jelentette, továbbá Gál László miniszteri titkár. Nagy segítséget jelentett a miniatűr minisztérium részére a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara titkára, dr. Harsányi Imre, mint „külmunkatárs". 1944. december közepén dr. Kovács Gábort és Gál Lászlót Andreanszky szociáldemokrata újságíró mutatta be a miniszternek. Andreanszky a nevezettekkel Hajdúszoboszlón ismerkedett meg. Dr. Kovács ott ügyvédjelöltként működött, Gál László munkaszázadból menekülve jutott el Hajdúszoboszlóra. Gál bevonultatásáig az Élelmiszer exportőrök Szövetségének volt a titkára. A minisztériumnak nemcsak központi apparátusa, hanem helyi és középszintű szervei is hiányoztak. A fasiszta rendszer megsemmisülésével azok is szétestek. A harcok során az ország iparában mérhetetlen nagy károk keletkeztek. E háborús károkról mind a Statisztikai Hivatal, mind a Nemzeti Bank, a GYOSZ és maga az Iparügyi Minisztérium is készített statisztikákat, és ezek alapján megállapítható volt, hogy a bombázás, belövés, háborús tűz okozta károk megközelítették a kétmilliárd békepengőt, a németek és nyilasok által történt elszállítások, bénítások és fosztogatás okozta károk értéke pedig kereken három milliárd pengőt tett ki. A nagymértékű pusztulás következtében érthető, hogy 1945-ben (pedig ekkor még az ipartelepek bizonyos anyagtartalékkal rendelkeztek), a gyáripar termelése a békebelinek mindössze 35%-át tette ki. Részletezve az egyes termelési ágakat széntermelésünk 45^ vasérctermelésünk 17, bauxittermelésünk 10%-a volt az 1938. évinek és egyes iparágakban, így főleg az úgynevezett fogyasztási iparokban (élelmiszeripar, textilipar, söripar stb.) a termelés szintén a 10—30%-os szinten mozgott.

4 E károkon túl az ország gazdasági élete a legteljesebb szétziláltság állapotába került. A felszabadult országrészben található gazdasági egységek között minden szerves kapcsolat megszűnt, E ziláltságot a kormány megalakulása sem módosította. Ez az állapot 3 Néplap (Debrecen) 1944. december 24. 4 Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban: Pl. Arch.) 246/1948.