Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Perneki Mihály: Az eszmei községek kialakulásának történetéhez / 417–428. o.
Az eszmei községek kialakulásának történetéhez 423 telekkel és állandó lakással nem bírnak, az uraság által épített lakok- és pajtákban laknak és az uraság által minden órán elbocsájthatók"; (4) „mivel ezek sem választhatók, sem választók nem lehetnek gr. Wenckheim Károly ö méltósága egy maga községet nem képezhet." 34 Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1873. április 15-én tartott közgyűlésén ugyancsak elutasította Gerla-Póstelek községgé alakulására vonatkozó kérelmét. Indoklásul arra hivatkozott, hogy a lakosok „alárendelt, a birtokosok egyéni akaratától függő és bármely időben változás alá eshető állapotuknál fogva, a község fennállására okvetlenül megkívántató függetlenség, önállóság és ottlakás tekintetében állandóság kellékeit egyáltalán nélkülözik." 35 A Törvényhatósági Bizottság elutasító véleményével terjesztette fel gr. Wenckheim Károly kérelmét. A belügyminiszter ennek ellenére 1873. július 25-én kelt rendeletével engedélyezte „Gerla és Póstelek puszták községgé alakulását" arra való hivatkozással, hogy „a két pusztának 699 lelket számláló 135 adót fizető lakosa van." A vármegye közgyűlése az 1870: 40. te. 16. §-ában foglalt jogára hivatkozva, — mely szerint „a törvényhatóság felírhat egyes kormányrendeletek ellen a végrehajtás előtt, ha azt törvénybe ütközőnek tartja" — óvást emelt a belügyminiszternél Gelrapóstelek községgé alakulása ellen. 36 A belügyminiszter 1873. július 10-én a vármegye óvását elutasította. Gyula képviselő testülete ezt „megdöbbentőleg" vette tudomásul, mert „ezáltal városunk területe kisebbedvén, erőnk gyengíttetett." A vármegye nem tudott belenyugodni a belügyminiszteri elutasító döntésbe és 1873. december 1-én a képviselőházhoz fordult. 37 _ Szapáry belügyminiszter határozott utasítást adott, hogy „Gerla-Póstelek külön községgé alakulására vonatkozó rendeletét haladék nélkül" hajtsák végre. Ennek megfelelően 1874. április 24-én megalakult Gerlapóstelek képviselő testülete majd elöljárósága. A képviselő testület tagjai lettek: 38 gr. Wenckheim Gyula gondnoka —, Hárshegyi István és Tüköri István ispánok, Zeller Vince és Nóvák Ferenc főerdészek, Römer Károly gépész, Binder András lovászmester, mind-mind az uradalom tisztjei. A község bírája Gyebnár Mihály uradalmi alkalmazott lett. Ezzel Gerlapóstelek községgé alakulása — visszavonhatatlanul — ténnyé vált. Érdekes utórezgése volt az ügynek, hogy Tisza Kálmán — az új belügyminiszter — 1875. március 30-án „teljesen elhibázott lépésnek" minősítette Gerlapóstelek községgé alakulásának engedélyezését — elődje által —, mivel „a község egyik tényezőjét képező honos lakosság hiányzott." A községi törvény azonban nem tette lehetővé már megalakult község megszüntetését, így Gerlapóstelek tovább működött községi alakulat formájában 1888-ig, amikor is — az 1886. évi új községi törvény értelmében — kérte Doboz nagyközséghez való csatolását. Tolna vármegye két járásának községi határvonalait két hatalmas Esterházy hitbizományi uradalmi község tette nagyszámú exklávéival szinte áttekinthetetlenekké. A dombóvári járásnak szinte felét Újdombóvár, a tamási járásnak több mint harmadát Majsamiklósvar uradalmi község foglalta el. Űjdombóvár az Esterházy hitbizomány 12 önálló pusztájából alakult .s 1877-ben 21 610 kat. hold területe volt. Az uradalom azonban ezzel nem elégedett meg s a szomszédos községekből újabb pusztákat csatoltatott Új dombóvárhoz, amelyek vagy vékony földszalagok révén, vagy egyáltalán nem függtek össze a községgel, teljesen figyelmen kívül hagyva a községek határának területi összefüggésére vonatkozó törvényes intézkedéseket. így jött létre az immár 34 942 kat. hold területű uradalmi község négy egymással össze nem függő határrésszel, belterület nélkül. 39 A közigazgatás a község határának délnyugati szélén, Dombóvár község mellett székelt s onnan próbálta igazgatni a járás egész területén szétterpeszkedő községet, amelynek legszélső pontja a központtól több mint 30 km távolságra volt! Nagyjában hasonló Majsamiklósvar eszmei község élettörténete is, csak ennél a törvényellenesség és közigazgatási célszerűtlenség még sokkal élesebben megmutatkozott. Majsamiklósvar 18 önálló pusztából alakult s 1877-ben 25 395 kat. hold területe volt. Később a járás többi községeiben szétszórt hitbizományi pusztákat is hozzácsatolták, még kevésbé törődve a területi összefüggéssel és a közigazgatás érdekeivel, mint Újdombóvár gyarapításánál. így jött létre 38 844 kat. hold területen az eszmei község legelrettentőbb típusa, amely a nagykiterjedésű járás valamennyi pontjára befurakodott, s területileg összefüggő, de rendkívül kanyargós határú főrészen kívül még to34 BmL, Békés vármegye alispánjának iratai IV. 256/1888 alapszám. 35 Uo. IV. 256/1888 alapszám. 36 BmL, Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 382 és 383/1873 kgy. 37 Uo. 605/1873 kgy. 38 BmL, Békés vármegye alispánjának iratai IV. 256/1888 és Községi szabályrendeletek levéltári gyűjteménye 224/1. sorszám. 38 Benisch i. m. 24. 1.