Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Perneki Mihály: Az eszmei községek kialakulásának történetéhez / 417–428. o.

422 Perneki Mihály hoz. A Törvényhatósági Bizottság 1874. május 8-án utasítást adott Sövényháza községgé szervezésére, így Sövényháza 1874-ben — a községi törvény megsértésével — ténylegesen községgé alakult. A birtok területe ekkor 30 904 kat. holdat tett ki és a rajta élő népesség száma 3165 főt tett ki, kik egytől-egyig gazdái hatalom alatt álltak.

38 A község bírája az uradalom egyik intézője, a jegyző „kommenciót húzott az uradalomtól", a képviselő testület tagjai pedig mind Pallavicini megbízható embereiből kerültek ki. 1890-ig újabb pusztákat csatoltak a községhez,, végül is így Sövényháza 18 pusztából létesült. Sövényháza 55 559 kat. holdnyi területével az ország legnagyobb uradalmi jellegű községe lett. A Pallavicini-féle hitbizomány sövényházai, uradalmi községet alkotó birtokának egyik részét végeláthatatlan drótsövény vette körül, rajta több helyen zárt kapu s mellette a tábla: Tilos út. Az uradalom csalédjei s a környék nincstelenjei ezekre az utakra nem léphettek rá. A „tilos út" jelképe volt az uradalmi községekben élő gazdasági cselédek társadalmi kitaszítottságának. Hasonló alapokon alakult — Csongrád vármegyében — eszmei községgé Derekegyháza és Nagymágocs. Érdekes viszont Felgyő puszta községgé alakulásra vonatkozó kérelmének elutasítása, és annak indoklása. Felgyő birtokosa gróf Károlyi István 1872-ben kérte a községgé való alakulás engedélyezését. Csongrád város tanácsa — melyhez e puszta tartozott — ellenezte a községgé alakulást „mivel ezen név alatt ismeretes területen az uradalmi tisztek és cselédségen kívül egyéb lakosság nincs".

29

. A Csongrádi Adóhivatal által kiállított névsorból kiderült, hogy „Felgyő pusztán élő 24 adófizető közül 20-nak fejenként 1 frt személyes kereseti adója lévén, ezek ily csekély kereseti adó mellett csakis cselédek, és így gazdái hatalom alatt állók lehetnek." Ezért a Törvényhatósági Bizottság 1872-ben azt a határozatot hozta, hogy „a lakosok a községeknek sem képviselőtestületébe sem elöljáróivá nem választhatók, és Felgyő puszta önálló községgé nem alakítható."

30 Csongrád városa és gróf Károlyi István küzdelméből a város került ki győztesen, egyúttal azonban jellemző a Törvényhatósági Bizottság döntéseinek következetlensége — hiszen Sövényháza esetében éppen birtokosa javára született kedvező döntés, a községgé alakulásra vonatkozóan. Később mégis engedélyezték Felgyő önálló községgé alakulását, ám életképtelen voltát mutatja az a tény, hogy 1890ben megszüntették ül. Csanytelek községhez csatolták. Még ennél is érdekesebb és izgalmasabb a Békés megyében fekvő Gerlapóstelek községgé alakulásáért folytatott küzdelem, mely szinte körömszakadtáig —• a végsőkig — folyt a földbirtokos és a Törvényhatósági Bizottság illetve a Törvényhatósági Bizottság és a belügyminiszter között. Gerla puszta birtokosa, gr. Wenckheim Károly 1872. december 19-én kérte „birtokaínak Gyula -városától való elcsatolását, mert más községhez kíván csatlakozni."

31 Wenckheim 1873. március 24-én kelt leveléből kitűnik, hogy milyen ok játszott közre az elcsatolás kérésekor: „Gyula rendezett tanácsú várossá alakulásának engedélyezése elviselhetetlen pusztai adózási terheket von maga után."

32 A Törvényhatósági Bizottság határozata kimondta, hogy gr. Wenckheim Károly birtoka a Gyulától való elszakadás mellett „nem külön községgé alakulni kíván, amit még a törvény bizonyos feltételek mellett megenged, hanem más községhez kíván csatlakozni", ezért kérelme „mint törvénybe ütköző elutasíttatik."

33 Szapáry belügyminiszter 1873. március 28-ári kelt rendeletében ugyancsak elutasította a gerlai pusztai birtoknak Doboz községhez való csatolását, viszont nem emelt kifogást az ellen, hogy „a puszták az új községi törvény alapján külön községgé" alakuljanak. Gyula város képviselőtestülete gyorsan reagált a belügyminiszteri rendeletre. 1873. április 3-án tartott ülésén tiltakozott Gerla — Póstelek önálló községgé alakítása ellen. Wenckheim Károly ugyanis, hogy gerlai pusztája községgé alakítását megkönnyítse, egyesíteni kívánta pusztáját a szomszédos Pósteleki-pusztával, mely szintén a család — Wenckheim Gyula — tulajdona volt. Gyula képviselőtestülete a következő indokok alapján kérte a községgé alakulás elutasítását: (1) „a lakosok — kivéve a két birtokost — gazdái hatalom alatt állnak", (2) „az ottani lelkész, tanító, uradalmi tisztek és dohány termesztő lakosok kizárólag a gróf úr tetszésétől függnek", (3) „ezek sem bel sem kül28 Csikvári Antal: Csongrád vármegye Bp. 1938. 67. 1. Vö. Féja i. m. 206. 1. és Hencz i. m. 452. 1. 29 CsmL, Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 295/1872 kgy. 30 Uo. 448/1872 kgy. 31 Békés megyei Levéltár (a továbbiakban: BmL), Békés vármegye alispánjának iratai IV. 256/1888 alapszám. 32 Uo. IV. 256/1888. alapszám. 33 BmL, Békés Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 741/1872 kgy.