Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Perneki Mihály: Az eszmei községek kialakulásának történetéhez / 417–428. o.

Az eszmei községek kialakulásának történetéhez 421 megyében Pusztavacs község a Szász Coburg Gothai hercegi család birtokán; Somogy vármegyében Kisvadár község a Somssich-grófok birtokán, Somogytarnóca a Széchenyi-grófok birtokán; Veszprém megyében Gic és Kerékteleki községek; Békés vármegyében Gerlapóstelek a Wenckheim-grófok birtokán; Csanád vármegyében az eszmei községgé alakulás különleges esete Mezőhegyes községgé alakulása az állam birtokán; és Komárom vármegyében Tatabánya községgé alakulása, az ország egyetlen ipari jellegű eszmei községe a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. telepén. A községi törvények nyomán Magyarországon összesen 40 eszmei község alakult,

21 a teljesség kedvéért azonban meg kell jegyzenünk, hogy voltak szép számban olyan nem eszmei jellegű községek, ahol ugyan volt törzslakosság, de a községnek majdnem egész területe egy-egy birtokosé volt.

22 Mi azonban az eszmei községek sorába csak a — tanulmányunk első részében megfogalmazott — tisztán eszmei jellegű községeket soroljuk, ahol a törzslakosság teljesen hiányzik, a lakosok teljesen gazdái hatalom alatt állnak, föld- és háztulajdonnal nem rendelkeznek, és a képviselőtestület, illetve elöljáróság tagjai teljesen a földbirtokos tisztjeiből kerülnek ki. Az eszmei községek vagy egy nagyobb önálló pusztából (pl. Kisszállás, Pusztavacs), vagy több szomszédos önálló pusztának egy község szervezetébe való összevonásából keletkeztek. Egyes nagyobb uradalmi községek a puszták sorát olvasztották magukba. így Nagymágocs 7, Sövényháza 16, Derekegyháza 7, Ujdombóvár 12, Majsamiklósvár 18, Dőrypatlan 10 volt önálló pusztából létesült.

23 Nézzünk meg néhány jellegzetes eszmei községgé alakulást. Csongrád vármegyében Tóth István, Pallavicini Alfonz őrgróf uradalmi igazgatója 1872. április 4-én terjesztette fel az uradalom folyamodványát, melyben „a nevezett őrgróf tulajdonát képező és adófizetés tekintetében Sövényháza név alatt egyesített pusztai birtoknak önálló községgé leendő átalakítását kéri megengedtetni."

24 Szinte hihetetlen, hogy a községgé alakulást milyen feltétellel kérték, ugyanis Palíaviciniék folyamodványának „szövegéből kitűnik, hogy a községgé való átalakítást községi képviselőtestület és elöljáróság felállítása nélkül czéloztatik."

25 A Törvényhatósági Bizottság válasza: „ezen előljáró közegek nélkül a puszta ... a községi jogok gyakorlására a községi törvény értelmében képesítve nem lett."

26 Pallavicini Alfonz kénytelen volt tudomásul venni, hogy a községgé alakulás fejében bizonyos anyagi terheket kell vállalnia. Tóth István uradalmi igazgató az újabb — községgé alakulásra vonatkozó — kérvényt már ennek megfelelően terjesztette be a Törvényhatósági Bizottsághoz. Őrgróf Pallavicini Alfonz birtokai a megye területének tekintélyes részét tették ki. Ennek megfelelően bár „a községgé alakulás számos kellékével nem rendelkezett a sövényházi puszta," a Törvényhatósági Bizottság mégis támogató javaslatával terjesztette fel kérvényét a belügyminiszterhez. A belügyminiszter 1873. december 31-én kelt rendeletével

27 hozzájárult „Sövényháza és KisPusztaszer név alatt fennálló két külön adóközséget képező pusztai területnek" községgé alakulásá21 Benisch i. m. 37. 1. 22 Pl. Iharkút 3283 kat. hold területéből 2993, Előszállás 15 071 kat. hold területéből 14 129, Kishuta 3436 kat. hold területéből 3264 egy birtokosé. Vagy pl. a tatai Esterházy-hitbizomány birtokán a járás'26 községéből 14-nek a határában jelentős a magánbirtok aránya. Ebből ötnek a határában a következő %-ot tette ki: Agostyán (46,2), Alsógalla (53,5), Baj (55,7), Naszály (45,4), Vértestolna (56,2). Ezenfelül Esterházy Móric grófnak a birtokaránya a következő volt: Oroszlány (57,9), és Várgesztes (80,2), Metternich Sándor Klementina birtoka: Gyermely (68,5) és Szomor (27,5)%. — Vö. Magyari Zoltán—Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a tatai járás közigazgatásáról. Bp. 1939. 364. 1. 23 Benisch i. m. 20. 1. 24 Csongrád megyei Levéltár (a továbbiakban: CsmL), Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 237/1872 kgy. 25 Uo. 237/1872. kgy. V. CsmL, Csongrád vármegye alispánjának iratai 1634/1872 és 2342/1872. 26 Uo. 237/1872. kgy. 27 CsmL, Csongrád Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai 80/1874 kgy. és 54 228/ 1873 Bm rendelet.