Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Perneki Mihály: Az eszmei községek kialakulásának történetéhez / 417–428. o.

AZ ESZMEI KÖZSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ A polgári kori községi törvények nyomán

1 Magyarország számos vármegyéjében alakultak a többi községektől egész határozottan megkülönböztethető olyan községek, amelyek léte ugyan semmiféle törvényen nem alapult, sőt keletkezésük és működésük a fennálló törvényekkel össze nem egyeztethető volt, mégis hosszú évtizedek alatt élték a törvény betűihez alkalmazkodó, de a törvény szellemével határozottan ellentétben álló életüket. Ezeket a községeket a későbbi belügyminiszteri rendeletek — és az irodalom is — eszmei községek néven említi. Az eszmei községek országszerte előforduló szeg száma ellenére az irodalom keveset foglalkozott az eszmei községek történetével. Éppen ezért érdemes a magyar polgári közigazgatás e kuriózumával behatóbban foglalkozni. Szándékunkban áll az eszmei község fogalmát tisztázni, az eszmei községek országos mértékű kialakulását bemutatni és beleilleszteni az eszmei községgé alakulást az ország közigazgatási szervezetének fejlődésébe és rendszerébe. Nehéz megállapítani, hogy az eszmei község elnevezés mikor és hogyan keletkezett. Törvénytárunkban —

: mint már említettük — ezzel az elnevezéssel érthető ' okokból nem találkozunk, de joggal vethetjük ellene, hogy „az élet igenis tudott róluk". Adataink szerint a 177 300/1924 BM sz. rendelet az eszmei községek meg- határozására „a közigazgatás követelményeit ki nem elégítő községi alakulatok" körülírást használja.x Az eszmei község definiálására több korabeli meghatározást találtunk. A belügyminiszter 1931-ben egy körrendeletében

2 az eszmei községet így definiálja: „Eszmei (uradalmi) község alatt valamely gazdaság (uradalom) vagy ipartelep területét magában foglaló olyan önálló községi alakulatot kell érteni, amelynek a képviselőtestület, valamint az elöljáróság tagjai — törzslakosság hiányában — a gazdaság (uradalom) illetőleg ipartelep tulajdonosai vagy alkalmazottai közül kerülnek ki" Egy másik meghatározás szerint „eszmei vagy uradalmi az olyan község, amelynek egész területe egy vagy néhány nagybirtokosé s így az egész lakosság az illető uradalomtól vagy uradalmaktól függő alkalmazottakból áll. Az ily községekben nincsenek föld- és háztulajdonosok, akiket a községből saját akaratukon kívül eltávolítani nem lehet, s így az egész képviselőtestületet és községi elöljáróságot lényegében a földesúr alkotja meg a tőle függő alkalmazottakból, vagy bérlőkből".

3 1 1871: 18. te. és 1886: 22. te. 2 Magyar Országos Levéltár, BM — K 148 — Elnöki iratok — 1931/1243 alapszám. 3 Benisch Artúr: Az eszmei (uradalmi) községek alkonya. Közigazgatástudomány, III. évf. 1940. 1. sz. 16.1. Vö. Alsó László: A községszervezés alapelvei Bp. 1935.90.1. 27 Levéltári Közlemények