Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

Nagylak község megalakulása (1920—1922) 401 sok a barakkokban élnek, vagy a szomszédos községekből járnak a gyárba dolgozni.

45 A községi vezetőség észre sem vette, hogy az alig létező község polgárainak egy része milyen körülmények között él, és csak hónapok múlva, a közigazgatási hatóságok unszolására juttatták el a felhívást a házhelyek igénylésére a munkások közé. 1923-ban 56, egyenként 400 D-öles házhelyet osztottak ki, egy rokkantnak, 48 nincstelennek (munkások), két törpebirtokosnak és 5 iparosnak. A munkások építkezését a gyár vezetősége előleggel segítette, amivel az odakötés volt a célja. Lassan haladt az építkezés, annyira, hogy 1928-ig még csak 20 ház épült fel.

48 A megyében sem volt jobb a helyzet. A 7100 kiosztott telken 3209 épült fel 1928-ig.

47 A gyári zsúfoltság némileg enyhült a házak felépítésével és a település addigi fejlődésére rávilágít, hogy közel 10 év alatt a községben 2 szakképzett iparos, 2 vegyeskereskedés, 1 élelmiszerárus és 2 korcsma létesült az új telep központjában, az állomás környékén, a gyártól 3 km-re.

48 A munkásokat a barakklakás, a tanyaiakat az általános elmaradottság sújtotta. A megépült házak és az 58 tanyaépületből 49 vályogból épült. Túlnyomó részük padozatlan volt.

49 A munkások lakás- és egészségügyi helyzetének mostohasága mellett teljes volt kiszolgáltatottságuk. Az élelmiszerek bevásárlására nem volt módjuk. Nemcsak a jól ellátott Csanádpalota távolsága miatt, hanem azért, mert a gyár területén, a munkás barakkok szomszédságában nem engedélyeztek kereskedést. Az élelmiszereket természetben kapták a gyári kantinban bérként. Silány élelmiszereket, a jó élelmiszerek napi áráért, miként a feudális nagybirtok summásai — mutat rá Féja.

50 A község lakosainak jelentékeny része, az 550 főből 200, ellátatlan volt. Ezek tehát a barakkbeli munkások voltak. 1921-ben havi 6 kg lisztfejadagot kaptak az elöljáróság útján. A csendőröknél a családfő 12 kg-ot, a családtag 6 kg-ot kapott.

51 A községszervezés idejében — 1920—1922 — minden nagylaki lakosnak volt foglalkozása, ül. keresete: vagy a gyárban dolgozott, vagy földműves volt a tanyán, és a családfenntartó hozzátartozójaként éltek. Hatósági ellátásra szoruló egyén, akinek semmiféle támasza nem volt, nem élt az új Nagylakon.

52 A társadalom azonban nem volt mentes a feszültségektől. Ezt érezve, már 1918 novemberében a gyárban az igazgató és a főgépész polgárőrséget szerveztek. A proletárdiktatúra időszakában azonban a gyárat néhány munkás Gyebnár István vezetésével szocializálta. Lefegyverezték a csendőrséget és a tisztviselőktől elszedték a fegyvereket. A román megszállás ideje alatt szocialista szervezkedésről már nem lehetett szó a gyárban. A román csapatok eltávozásával az ellenforradalom hatóságai nagy erővel kezdték meg a szereplők üldözését. A csendőrkülönítmény helyben volt. Megállapították, hogyjónéhány vöröskatona volt a munkások között: a már említett Gyebnár Istvánon kívül — aki különben Szolnoknál meg is sebesült —, Krnács János, Trischler Ferenc, Márton és Imre, Horváth János, Stumpfel János, Tóth István, Horváth Pál. Gyebnár István a jelentés szerkesztésének idején — 1921. október — a szegedi Csillagbörtönben vizsgálati fogságban volt Krnács Jánossal együtt, akivel végrehajtották a szocializálást. Stumpfel János a kommunizmus mellett agitált, Híres András úgyszintén, akit a vizsgálati fogságban eltöltött ideje után a járás területéről kitiltottak. A községi igazgatás, ül. az elöljáróság tevékenyen részt vett a forradalom szereplőinek üldözésében. Amikor Híres András kiutasítása után „hallomás szerint" Tótkomlósra költözött, a jegyző nyomban értesítette a tótkomlósi elöljáróságot, hogy a 34 éves kőműves., volt gyárimunkásra ők is ügyeljenek. Híres Andrást azzal vádolták, hogy 1921. januárjában, vagy február hóban a gyárban a munkások előtt kijelentette, hogy ők lesznek az urak, különben is jönnek a bolsevikek, nemsokára itt lesznek és majd rendet csinálnak. Arra biztatta a munkásokat, hogy ne dolgozzanak, hiszen amit kapnak, nem fizetés, alamizsna.

53 Horváth Pál a kecskeméti fogolytáborban 4 hónapig volt internálva. A proletárdiktatúra szereplőin kívül 3 szlovák nemzetiségű földmívest is felelősségre vontak izgatás miatt: Bobál Jánost, Malyó Jánost és Miklovics Istvánt.

54 45 CsmL, Nagylak kg. iratai, 661/1921. 46 Csanád—Arad—Torontál vármegye Közig. Biz. jelentése, 1927. i. m. 99. old. 47 Uo. 1928. 18. old. 48 Uo. 80. old. 49 Az 1920. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj Sorozat. Bp. 1923. 131. old. 50 Féja Géza: i. m. 279. old. 51 CsmL, Nagylak kg. iratai, 876., 1156/1921. 62 Uo. 1098/1921. 53 CsmL, Makói főszolgb. iratok, 3698/1921. 54 CsmL, Nagylak kg. iratai, 1118/1921. 26 Levéltári Közlemények