Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

402 Oltvai Ferenc T A hatóságok sorában az elöljáróságra a figyelés, a jelentés hárult. Az Oroszországból hazatért hadifoglyok nyilvántartását és figyelését kötelességükké tette a belügyminiszter. 1921-ben 6 hazatért gyári munkást tartottak nyilván. Általánosságban megfigyelés alatt tartották őket a közigazgatási hatóságok, mert elterjedtek köztük a kommunista tanok.

55 V. Az ilyen alapokon megalakuló község igazgatását irányító önkormányzati szerv a képviselőtestület volt. Az új Nagylakon alakulása 1922. június 22-én történt meg. Azt megelőzően a községi élet megindulásának kezdetétől — 1920. május — az elöljárói tanácsülés közgyűlésen döntött azokban az ügyekben is, amelyek a képviselőtestület hatáskörébe tartoztak. A képviselőtestületnek, mint előbb is rámutattunk, 20 tagja volt Nagylakon. Összetétele a községet létrehozó helyi társadalmi, gazdasági erők tagozódását is mutatja. A 20 tagból 8 a gyár alkalmazottja. A gyár szűkebb vezetősége teljes számban, éspedig: az igazgató, az üzemi mérnök, az irodavezető és a termelési felügyelő. A vezetőséghez tartozott a főgépész és a 6 felügyelő. A képviselőtestület tagja lett a főgépész és 2 felügyelő, valamint az üzem kovácsa. A munkások közül senkit sem választottak be. Az elöljáróságban is megfelelő képviseletet szerzett magának a gyár. A bíró maga az igazgató, akinek különben a község létesítéséhez a gyár termelési menetének biztosítása miatt is érdekei fűződtek. Erre előbb is utaltunk. A bíró helyettese, a törvénybíró Leinwatter István főgépész lett, Rajtuk kívül egy 25 holdas (Bagaméri Imre) és egy 4 holdas (Valent János) gazda az elöljárósági tanács tagja, mint esküdtek a jegyzővel. A képviselőtestületben 11 gazdálkodóból 2 hat és hét holdas. Kilencnek a birtoka 17—45 kh-ig terjed. Tagja volt a képviselőtestületnek az állomásfőnök is. Más vasúti alkalmazott nem került be. A községi bíró évi fizetését 1000, a községi törvénybíróét 800, és a két esküdtét fejenként 500—500 koronában állapították meg. Az esküdteknek ezenfelül, mert számos összeírást elvégeztek a tanyákon,.400—400 korona működési pótlékot állapítottak meg. Az elöljáróság 1920-ban díjazás nélkül végezte a munkáját.

56 A községi jegyzői állásra a nagylaki főszolgabíró 1922. szeptemberében írta ki a pályázatot. Jövedelme 2000 korona készpénz, 12 000 korona földváltság (a községnek nem volt földje a jegyző javadalmazása részére). 8000 korona úti átalány és 4 öl tűzifa, a nagylaki kendergyár által nyújtott 1 szobás lakás és az államtól járó háborús és drágasági segélyekből állott. A jegyzői állásra Rusz Béla pályázott, akit az alakuláskor rendeltek ki és mivel működésével meg voltak elégedve, őt választották meg.

57 A községszervezés első időszakában a szervezeti szabályzaton kívül meghatározták az elöljáróság illetményeit, amelyet fentebb ismertettünk és a költségvetést. Megállapították, hogy az adóalap 49 390 korona. Úgyszólván csak a személyi kiadásokra és az adminisztrációra elégséges. Az adó különben sem folyik be, mert az adózók jelentékeny része Románia területén lakik.

58 A község az alakulás első 2—3 évében úgyszólván semmit sem tudott létrehozni, de még csak nem is terveztek. Különben is abban a hiedelemben éltek, hogy ideiglenes jellegű a község. A községnek mint erkölcsi testületnek nem volt földbirtoka. Az egész 66 Uo. 364/1921. 6

« Uo. 757/1921. " CsmL, Nagylaki főszolgb. iratai, 2484/1922. 68 CsmL, Nagylak kg. iratai, 345/1921.