Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.
400 Oltvai Ferenc A községszervezés idejében és utána is leküzdhetetlen nehézséget jelentett a termények piacra való eljuttatása. A kövezett út ugyanis Nagylakra vezetett a kendergyártól és onnan Csanádpalotára: Az út Nagylakkal együtt Romániába jutott. Az új Nagylak határa kövezett út nélkül maradt. A termelők elestek a nagylaki piactól, és ezért terményeiket jóval távolabbra, Makóra kellett szállítaniuk. Csanádpalota nem jöhetett számításba, mert ott is nagy számban voltak helyi termelők. Malmuk sem volt, mert az is Nagylakon épült. Az őröltetés a tanyák közti dülőutakon az évnek csak bizonyos hónapjaiban megközelíthető malmokban volt lehetséges. A gazdálkodás számos nehézségét érezte a közigazgatás is és a parasztság érdekében tudott a legkevesebbet tenni. IV. A létesülő község bázisa a kendergyár volt, amelyet a Magyar Általános Hitelbank és a Mezőgazdasági Ipari RT alapított 1907-ben, Pannónia Kender és Lenipar RT Nagylaki kender- len- és zsineggyár néven. A gyár tulajdonjoga a különböző tőkés csoportok között többször változott, ami nem befolyásolta a gyár belső életét. A vállalat a gyár termeivényeit, a mezőgazdasági kötélárut, a hajókötelet az első világháború előtt az európai országokba is szállította. A háború után igyekezett a piacokat megtartani, sőt fejlesztette az üzemet. 1921-től fonoda építkezésébe fogtak, ahova külföldi, elsősorban Németországban gyártott gépeket importáltak. 37 A gyárnak az alapítás időszakában 150 állandó munkása volt. (100 férfi, 50 nő. 38 ) 1920-tól növekszik a létszám. A kezdeti években nem alkalmaztak tanulókat, indoklásként felhozták, hogy nincs helyük, mert a községi irodát és a csendőrséget kellett elhelyezniök. 39 A gyár vezetősége a községszervezés időszakában 4 főből állott. A gyárban a munkavédelem elhanyagolt volt. A kerületi iparfelügyelő többször észrevételezte, hogy a gépeket nem burkolták, a mosdóhelyiségben nem megfelelő a vízellátás, a munkarend nincs a munkatermekben kifüggesztve stb. 40 Különösen sok volt a kifogás a munkásbarakkok ellen. A zsúfoltság a legszembetűnőbb. 41 A barakkok gyarló épületek voltak, jegyzi meg Féja Géza is a Viharsarok c. művében 1937-ben. A közös konyha-rendszerről is beszámolt: „.. .Nagy munkaidőben az is megesett (sok volt a munkás), hogy négy családnak kellett egy, spór' mellett főznie... E munkáslakások tudatosan utánozzák a legelmaradottabb és legelesettebb mezőgazdasági vidékeket, mert több konyha ma is szabadtűzhelyes. A barakkok körüli udvar éppen olyan sivár, rendetlen, és közveszélyes, mint a béresudvar. Por, piszok és gödrök. Néhány lépésre fekszenek a vasúti sínek és nincs kerítés". És így tovább. 43 Ezek a viszonyok nem 1937-ben keletkeztek. így volt a gyár alapításától. Ezt a helyzetet a nagylaki egészségügyi helyzet is igazolja: az orvos és a gyógyszertár a 7 kilométerre levő Csanádpalotán volt. 43 A tuberkulózisban elhaltak száma tekintetében 1920—1929 átlagában Csanád megye 37 helységének sorában Nagylak a 30. helyen állott. (2,87%o. A legalacsonyabb arány Csanád megyében l,08%o, a legmagasabb 4,22%o. Az egy éven aluli gyermekhalálozásban a megyében Nagylakot csak Elek előzte meg.) 100 élve szülésre Nagylakon 26,8, Eleken 30 csecsemőhalálozás jutott.* 4 ) Az 1920-as helyzet a felszabadulásig alig változik. Nem is változhatott, hiszen a viszonyok sem változtak meg. Az uralkodó osztályok parlamentje 1920-ban földreform, (Nagyatádi-féle) és házhelyrendezési törvényt alkotott (1920. évi XIX. és XXXVI. tc-k). Amikor a községszervezés javában folyt, — 1925. június hó — nyilatkozni kellett, óhajt e a község házhelyeket osztatni? A nagylaki elöljáróság volt az egyetlen Csanád megyében, amelyik nemmel válaszolt. Felhozták, hogy a község a gyárból, a vasútállomásból, a 42 tanyából és azon 58 tanyaépületből áll. Az 1899 holdas határ tulajdonosai nagyobbrészt a Romániához tartozó Nagylakon laknak. Nincs szükség házhelyekre, mert a munká37 Uo. 974/1921. Magyar Pénzügyi Compass 1921—1922. Szerk.: Kormos Gyula. Bp. 1922. 508. old. 38 Az 1920. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények. Bp. 1925. 88. old. 38 CsmL, Nagylak kg. iratai, 486/1921. 40 Uo. 1016/1921. 41 Csanád—Arad—Torontál vármegye Közig. Biz. jelentése az 1927-ik évről, Makó, 1928. •93. old. 42 Féja Géza: Viharsarok. Magvető Könyvkiadó. Bp. 1957. 279. old. 43 Dr. Joó Imre i. m. 46. old. 44 Uo. 95.,^3. old.
