Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

Nagylak község megalakulása (1920—1922) 397 így jöttek létre Gyálarét, Csikéria, Kelebia, Pusztaottlaka és még más községek. Az új határvonalakat ezért a községalakulás egyik tényezőjeként tarthatjuk számon az így alakult községek révén.

27 III. Hogy megérthessük: végül is mit tekintettek elégségesnek ezekben az években Magyarországon ahhoz, hogy egy települést községgé alapítsanak, jó segítséget ad az az összeírás, melyet pontosan «zekben a hónapokban állítottak össze, éppen e feltételek meglétét vizsgálva. A községalakulás időszakában a nagylaki lakosság az alföldi településektől eltérő összetételű volt. Abban különbözött más helységektől, hogy magas számban laktak itt gyári munkások. A község nevében is kifejezésre jutott ez; alakulásától szinte a mai napig „gyárközség"-nek is nevezik. A nagylaki társadalom 1920-tól a legújabb időkig két csoportból tevődik össze, gyári munkásokból és földművelőkből. Rajtuk kívül élnek ott gyári alkalmazottak és műszakiak, vasúti alkalmazottak — akiknek egy része a munkásosztályhoz tartozik — van jegyző és tanító. Jellemző a településre, hogy a gyáriak túlnyomó része a gyár közelébe telepített barakkokban lakott. A barakklakások felhagyása már a felszabadulás előtt megkezdődött, valójában korunkban szüntetik meg ezt az embertelen elhelyezést.

28 Az alakulás idején olyan zárt településű községközpont, mint az a legtöbb helyen kialakult, nem volt. A településnek akkor is, ma is két csomópontja van: A nagylaki vasútállomás és a tőle 3 km-re északkeletre a vasútvonal mentén, a Nagylaki Kendergyár, ahol vasúti megálló is létesült. A községközpontot a vasútállomás körül alakították ki azzal, hogy ott 1922-ben 56 házhelyet osztottak ki. Itt biztosítottak telket a községházának is, amely 1928-ban épült fel. Addig a gyár területén, az irodaépületben működött a községi hivatal. A létesülő község két csomópontja között csak a legújabb időben építettek ki lakótelepet. Ennek folytán egy hosszan elnyúló település keletkezik. 1960-as évekig a két csomópont között még szántóföldek terültek el. A parasztok a tanyákon laktak, a vasútállomás körül kialakuló település létesítésében nem vettek részt. 1920 augusztusában összeírták a terület lakóit név szerint, feltüntették a foglalkozásukat, a háztartásban élő családtagok számat és a birtokukban vagy művelésükben levő földek területét. Az összeírás célja annak a kimutatása, hogy a létesülő községben megfelelő számú a lakosság és az adózás alá eső földek után kivetett adók elégségesek a községi igazgatás fenntartására.

29 Az összeírás 126 háztartásra és abban 550 lakosra és a művelésük alatt levő 908 1/2 kh területre terjedt ki. Az összeírás képet ad a jelenlevő népességről. Nincsenek felvéve azok a földművelők, akiknek itt van a földjük, maguk azonban Romániában, Nagylakon laknak. A közel 2000 holdnyi területből 908 1/2 holdat olyanok műveltek, akik a tanyákon laktak. A háztartások megoszlása; 36 háztartás 76 háztartás 10 háztartás 1 háztartás 1 háztartás 2 háztartás 126 háztartás A háztartások 60,5%-a gyáriakból került ki. A földműveléssel foglalkozók 28,4%-ot tesznek ki. Az egyébnek számító csendőrség, jegyző, a tanító és egy magános özvegyasszony a háztartások 3,1%-át. A vasutasok a háztartások 8%-át képezik. A kendergyár termelési technikájának, belső munkamegosztásának megfelelően alakult a munkások beosztása a gyáron belül. A lakosok névjegyzékéből kitűnik, hogy a 72 munkásháztartásban 27 Alsó László: A községszervezés alapelvei. (Magyar Közigazgatástudományi Intézet. 19.) Bp. 1935. 68. old. 28 1973. év végén még két barakképület állott. Lebontásukat 1974. évre tervezik: A köz ségi tanács elnökének tájékoztatása. (1973. december 19.) 29 Csm. alisp. 9239/1920. (1920. aug. 18.) földművesek gyáriak vasutasok csendőrség magánzó jegyző, tanító