Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára, 1748–1849 / 31–46. o.
36 Balogh István lerakásra. Ha a fasciculusok egyetlen ladulában nem fértek volna el, azok az ábécé, soron következő betűivel jelzett fiókokban kaptak volna helyet, a ladula jelzet az aktákon is fel lett volna tüntetve. 4. a keltezetlen és töredékes iratokat tárgyuk szerint a fentebb említett öt sorozat valamelyikének végére osztotta volna be, 5. az elkészítendő elenchusoknak hat rovata lesz, az elsőbe a megfelelő betűjelzet (a név vagy hely kezdőbetűje) és a betűnként újra kezdődő sorszám, a másodikba a teljes név, kiemelten, a harmadikba az irat tartalmi kivonata, a negyedikbe a protocollum lapszáma, az acta, fasciculus és numerus jelzete, az ötödikbe az év és a hatodikba a megjegyzés kerül, főleg azoknál az iratoknál, ahol az év és a tárgy közelebbről nem állapítható meg, 6. a politikai jellegű iratokhoz tárgyi (elenchus nominális), a többiekhez név-és tárgylajstrom készül, 7. a metalis iratok lajstromozásánál az azonosítás érdekében a szomszéd birtokos, vagy helységek neve is feltüntetendő. A. tervezet végén Schemberger még megjegyezte, hogy az oklevelek és akták felzetein az elenchus betű- és számjelét, az acta politica sorozat iratain az elenchus vezérszavát is feljegyzi. Az oklevelek és sérült akták lemásolására azonban nem kötelezte magát. 20 A rendezés során lényegében mégis csupán két sorozatot alakított ki, egyikbe a jegyzőkönyveket, a másikba az aktákat sorolta be időrendben. Az akták tárgyi szétválasztását a tervezett öt sorozatra nem végezte el. Mivel 169<?-ig egy-egy évből kevés aktája volt, egy-egy fasciculusba több év iratait is besorozta, de 1700-tól kezdve minden egyes év aktái a soron következő számot kapták fasciculus jelzetül. (Pl. 1700-ik év az l-es, az 1710-es all. fasciculusba került.) Schembergernek a rendezésnél követett eljárását is ismerjük. Előbb a jegyzőkönyvek szétszórt lapjait szedte időrendbe, a hiányokat pótolta is. Aztán a halomban heverő iratokat előbb évrendbe állította, a pereknél az összetartozó iratok több évjáratát egyesítette, minden egyes önálló iratról cédulákra részletes regesztát készített, a regeszta cédulákat az iratokban szereplő néven, vagy tárgyi rendszó alapján alfabetikus rendbe rakta, a cédulák betűjelét vagy a tárgyi rendszót az akta külzetén feljegyezte. ~ A tervezett öt acta sorozatból valóságban csak kettő lett: a) a jegyzőkönyvek és b) az akták sorozata. Az aktákat tartalmuk szerint: 1. Acta politica, 2. Acta judicialia és 3. Acta criminalia állagokra bontotta. Az elsőbe az általános igazgatási és politikai jellegű iratok; a másodikba az Acta personalia és Acta civilia; a harmadikba a büntetőügyek iratai vannak besorolva. A három állag mégis egy egységes sorozat, mert az iratok nincsenek elkülönítve, a fasciculusokba folyamatos sorszámok alá vannak beosztva, de az egyes állagokról különböző időben — különböző jellegű lajstromkönyv készült. Elsőnek az Acta politica három kötetnyi Elenchus nominálisát készítette el. Ebben az iratokat tárgyi vezérszavak alá osztotta be. Jóval később, csak a 80-as évek elején kezdte meg a polgári pereket tartalmazó Elenchus rerum judicialium tíz kötetének írását, amelynek elkészülte után fogott hozzá a Judicialiához tartozó Cathalogus familiarum és Elenchus locorum két-két kötetének összeállításához. Ezekben 20 Uo. Acta pol. Fase. 26. no. 1. 1768.
