Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

396 Oltvai Ferenc A megyei alispán bármennyire nehézkesen kezelte is az ügyet, 1921. július 29-én a belügyminiszternél a döntésre vonatkozó előterjesztést megtette. Az előterjesztésre a belügyminisztérium 1921. október 1-én kelt rendeletében nyilatkozott: .,...miszerint Nagylak község magyar impérium alatt megmaradt része önálló községnek tekintendő., közigazgatásának berendezése így természetesen ezen álláspontból folyik. Semmi akadálya nincs annak, hogy alispán úr a községet a törvényes közigazgatási szervekkel elláttassa."

21 Ekkor már csak a községi önkormányzat legfontosabb szervének, a képviselőtestületnek a felállítása és általa a szervezési és működési szabályrendeletek megalkotása volt hátra. Az alispán, támaszkodva a belügyminiszter 1921. október 1-én kelt és előbb ismertetett rendeletére, október 17-én elrendelte

; hogy a főszolgabíró fntézkedjék a képviselőtestület megalakítása iránt.

22 Megállapították, hogy az 1886. évi XXI. te. 32. §-a értelmében 40 tagból kellene állnia a képviselőtestületnek. A főszolgabíró azonban 20 tagú testületre tett előterjesztést a törvényhatósági bizottsághoz, amint kifejtette azért, mert a község lakosságának legnagyobb része a fennálló viszonyok miatt akadályozva van abban, hogy a községi életben részt vegyen.

23 A törvényhatósági bizottság elfogadta a javaslatot és megszabta, hogy. a 20 tagból 10 legyen virilis, azaz legtöbb adót fizető, 10 pedig választott, illetve az elöljáróság tagja.

24 Meghatározták, hogy az elöljáróság a bíróból, a törvénybíróból, a pénztárnokból és két esküdtből, valamint a jegyzőből álljon.

25 A törvény ugyan előírta, hogy közgyám, orvos és állatorvos tagja is legyen az elöljáróságnak, de ennek szükségessége még nem merült fel Nagylakon. A képviselőtestület 1922. június 11-én tartott ülésén megalkotta a szervezési szabályrendeletet. Jellemző a szabályrendeletet megalkotó képviselőtestületi határozat záradéka: „Tekintettel arra, hogy Nagylak községnek jelenleg csak egy része van magyar közigazgatás alatt, a képviselőtestület a mostani kényszerhelyzet figyelembevételével kimondja, hogy ha az egész község felszabadul a román megszállás alól, ezen most elfogadott községi szervezési szabályrendelet érvénye és a mostani községrész önállósága megszűnik, visszacsatolódik az anyaközséghez és együtt folytatja tovább eredeti önkormányzati jogát. Ezen megszorítás a jelen szervezési szabályrendeletbe is felvétetett." A törvényhatósági bizottság a szervezési szabályrendeletet 1922. október 9-iki ülésén hagyta jóvá.

26 Ezzel létrejött az új Nagylak nagyközség Magyarország területén és a községet felruházták mindazokkal a kellékekkel, amelyek a működéséhez elengedhetetlenek voltak. Zárt lakóterület még nem volt. De ez nem is tartozott a községalakítás feltételei közé. A lakótelep kialakítása már az új Nagylak lakosságának és igazgatási szervezeteinek a feladata volt. Megjegyzendő azonban, hogy Nagylakon kívül az országhatár mentén máshol is szerveztek községet, ahol az országhatár úgy metszette a község határát, hogy az „anyaközség" odaát maradt. A szervezés feltételeit az 1886. évi XXII. te. határozta meg. (Elegendő számú lakosság, a község fenntartásához a megfelelő adóalap stb.) 21 Csm. alisp. 15 216/1921. (68 551/1921. V-a. BM) 22 Uo. 23 Uo. 16 317/1921. 24 Uo. 17 820/1921. 25 Közp. járás főszolgb. 4852/1921. 26 Csm. alisp. 15 369/1922.