Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

Nagylak község megalakulása (1920—1922) 395 a főszolgabíró és a község között hosszas levelezés folyt, ki viselje a felmérés költségeit, mikor küldjék ki a mérnököt és a szakértőket? Az ügyben akkor állt be fordulat, amikor kitűnt, hogy Szegeden, a földmérési felügyelőségnél Nagylak egész területére vonatkozó kataszteri birtokívek előkerültek. Az elöljáróság a birtokivek alapján a magyar részen maradt területeket bejárta. A birtokívek összesített adataiból kitűnt a határ területe: 1898 kh, 87 D-öl. Az elöljáróság 502 db új kataszteri birtokívet állított ki és a makói pénzügyigazgatóság azok alapján kivetette 1920. évre a földadót: 26421 korona összegben. Ennek folytán a földek felmérésének a mellőzését kérték.

17 A terület telekkönyvi számbavétele az adókivetés alapjául szolgáló adatokhoz segítette a pénzügyi Szerveket, ugyanakkor a községi igazgatás lényeges eleme, az állami anyakönyvi kerület szabályszerű működése, mely az új Nagylakon egyelőre rendezetlen volt, szintén létrejött. Az alispán ui. az önálló anyakönyvi kerület alakításának engedélyezése ügyében a közigazgatási bizottsághoz fordult, hogy az tegyen előterjesztést a belügyminisztériumhoz. Az ügyben a belügyminisztérium rendelete 1921. április 30-án kelt. Jóllehet az anyakönyvi kerület működéséről van benne szó, az engedélyezés összefügg az önálló községről alkotott véleménnyel is, amelyet a belügyminisztérium később fejtett ki, amint azt fentebb közöltük: „Nagylak község közigazgatási hatósága a község egész területére kiterjed, amennyiben a község a hatóságának gyakorlatában területileg korlátozva is van. e korlátozás nem csorbítja a községi hatóságban foglalt jogkörét. Ennélfogva Nagylak község magyar közigazgatás alatt megmaradt részét önálló községnek kell tekinteni, amelyben a községi hatóság hatáskörét a fennálló törvények és törvényes szabályok értelmében tovább gyakorolja. Minthogy pedig az 1904. évi XXVI. te. 1. §-a értelmében minden nagyközség egyúttal anyakönyvi kerület is, Nagylak község továbbra is külön anyakönyvi kerületet képez, melynek anyakönyvvezetője a községi jegyző."

18 A nagylaki külterület — az új Nagylak megalakulásáig így is nevezték a területet — anyakönyvi ügyeit a hozzá legközelebb levő csanádpalotai állami anyakönyvi kerület intézte 1920. március 30-tól. a román hadsereg kivonulásától 192L augusztus 31-ig. A csanádpalotai anyakönyvekben ettől kezdve nem lehetett a nagylaki eseteket bejegyezni és ekkor kezdte meg működését a nagylaki anyakönyvi kerület. Ezzel létrejött a önálló községi működés egyik lényeges eleme.

19 Az így alakuló önálló községnek 1920. április 23-tól már volt jegyzője, és volt elöljárósága, melynek tagjait ugyan a főszolgabíró jelölte ki, — a községi alakulás ügye mégsem haladt előre, A késedelemért felelős Tarnai Ivor alispánnál az ügyet 1921 tavaszán megsürgető főszolgabíró pedig ismét megerősítette, hogy immár hónapok óta. még az akkori kormánybiztos-főispán jóváhagyásával a választás után is fenntartva az ideiglenes szervezetet, mint önálló nagyközséget igazgatja Nagylak községnek a megszállás alól felszabadult részét, kivéve, hogy az anyakönyvezést a csanádpalotai anyakönyvvezető teljesíti. Nincs azonban még képviselőtestület és az ügyeket elöljárói tanácsülésen intézik. A törvényeknek megfelelő állapot megteremtése ezek után már a belügyminiszterre hárul. Az alispán erre elrendelte, hogy a község igazgatása a végleges döntésig a mostani keretek között maradjon.

20 17 Uo. 13 900, 14 020/1920, 4092, 4096/1921. 18 Uo. 7892/1921., Közp. járás főszolgb. 4852/1921. 19 Uo. 20 Csm. alisp. 6018/1921. Közp. járás főszolgb. 2814/1921.