Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

354 Lengyel Alfréd csak a begyűjtés és a mezőgazdaság kérdései szerepelnek, de alig esik szó a dolgozók szükségleteinek kielégítéséről, vagy a járásban folyó népművelési munkáról; végül nagy mulasztásként kell elkönyvelni, hogy a beérkezett panaszos leveleket a Háromtagú Bizottság még egy esetben sem vizsgálta felül, holott minisztertanácsi utasítás szól arról, hogy ennek a szervnek a véleményét minden alkalommmal ki kell kérni."

41 Ilyen körülmények között — hiszen a másutt végzett ellenőrzések is hasonló megállapításokat eredményeztek — a kormánynak csakhamar dönteni kellett a további szükséges intézkedések foganatosítása tárgyában. Az államigazgatás racionalizálására kiküldött kormánybizottság már 1954 első napjaiban megkezdte tevékenységét, a kiadott minisztertanácsi határozatok irányelvei alapján. Ezek lényegükben a következő elérendelő célokat rögzítették: 1. az államapparátus munkáját szorosabb kapcsolatba kell hozni a dolgozó néppel, 2. a vezetés megjavításával párhuzamosan növelni kell a személyi felelősséget, elsősorban az operatív jellegű munkában, 3. rendezni kell a hatáskörök kérdéseit, mégpedig a decentralizáció szempontjainak a figyelembevételével, 4. arra kell törekedni, hogy az államigazgatás munkáját az eddiginél csekélyebb létszámú, de jobban képzett apparátus végezze, a korszerű igényeknek megfelelő, gyors ütemben. A tanácsi problémák felmérése és megvitatása céljából külön központi "szakbizottság alakult, amely munkáját olyképpen szervezte meg, hogy az egyes megyékben — többek között Győrött is — területi szerveket létesített, és ezek észrevételei, időnkénti közlései alapján gyűjtötte be tapasztalati anyagát. E helyi vizsgálatok eredményeként a Győr-Sopron megye területén működő tanácsok munkájában is ugyanazokat a szimptómákat lehetett észlelni, mint amelyek országosan is általános jellemzői voltak a különböző vidékekről befutott jelentéseknek. Terjedelmes lenne elsorolni az egyes kérdéscsoportokra vonatkozó megjegyzéseket, de a legfontosabbakat az alábbiakban röviden összefoglalom. Figyelemre méltó, hogy a regionálisan eljáró szervek több vonatkozásban nem is annyira a tanácsokat okolták a helytelen kinövések miatt, hanem magát az első tanácstörvényt marasztalták el, mivel nem adott kellő iránymutatást a fejlődés további szakaszára, intézkedései meglehetősen nélkülözték a megkívánt rugalmasságot. — Ez volt a helyzet a hatáskörök bizonytalansága esetében is, mely körülmény azt eredményezte, hogy megyei, városi és járási szinten egyaránt összeolvadt a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és az egyes hivatali apparátusok tevékenysége. A tanácsülés nem látta tisztán a maga szerepét, a végrehajtó bizottság pedig az osztályokkal együtt elmerült a szakigazgatási és adminisztratív teendők tengerében. De ide sorolhatók az olyan problémák is, hogy a kettős alárendeltség kérdése nem nyert kielégítő megoldást, a központi és tanácsi szervek között — az idők folyamán — nem tudott egységes kooperáció kialakulni, a tanácsi osztályok hatósági jogokkal nem voltak felruházva, és így az alsóbb szervek feletti, úgynevezett „átnyúlások" igen gyakoriakká váltak. Győr Város Tanácsának egyik 1953. évi október havi vb. jegyzőkönyvében a következő megállapítás olvasható: „A Megyei Tanács osztályai gyámság alá helyezik a Városi Tanács osztályait",

42 de néhány hónappal később sem változhatott lényegében ez az állapot, sőt a feszültség, a bizalmatlanság még tovább növekedett. Legalábbis ez következtethető a helyi sajtónak a városi tanácsülésről közölt beszámoló41 GYSmL: 1.: Győri Járási Tanács V. B. jegyzőkönyvei. 1953. 50. sz. 42 GYSmL: 1.: Győri Városi Tanács V. B. jegyzőkönyvei. 1953. 41. sz.