Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

352 Lengyel Alfréd hatósági részről is megnyilvánult, az adminisztratív eszközök erőltetett alkalmazása nemegyszer a kényszer határát súrolta, a túlzott pártirányítás helyenkint meddővé tette az igazgatási munkákat és végül az sem lehetett közömbös — bár ebben az 1950. évi I. tanácstörvény organizációs intézkedései is hibásak voltak —, hogy a járási tanácsok nem tudtak megbirkózni a reájuk háruló feladatokkal. Mindezek a fogyatékosságok, bajok korántsem jelentették azt, mintha a tanácsi szervezet e nehézségek mellett—Győr-Sopron megyében és mindenütt az országban — nem végzett volna számos vonatkozásban, már ekkor is igen hasznos és eredményes munkát. Hiszen a Magyar Dolgozók Pártjának III. Kongresszusa is (1954-ben) azt állapította meg az egész kérdéskomplexum kivizsgálása során, hogy „helyi tanácsaink rendkívüli feladatokat oldottak meg, hatalmas teljesítményt nyújtottak gazdasági, politikai és kulturális téren, a szocializmus építésében".

35 A hibák feltárása azonban nagyon is szükségessé tette megfelelő intézkedések előkészítését és a további kormányprogram keretében történő végrehajtását. Ezek a feladatok persze már az új parlamentre hárultak, miután 1953. május 17-én új képviselőket választott az ország. A lebonyolított választásokkal kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy az a Magyar Függetlenségi Népfront fölényes győzelmével végződött. Országos viszonylatban a szavazatok 98,2 százalékát kapta a Népfront, de Győr-Sopron megye területén is olyan arányokat mutatott a szavazatok megoszlása, hogy az eredmények biztatóak voltak a kitűzött célok tervszerű megvalósítása szempontjából.

36 Előkészületek a IL tanácstörvény életbe léptetésére Az új országgyűlés meginduló munkája tekintetében könnyebbséget jelentett az a körülmény, hogy a tanácsapparátus működésének megjavítására vonatkozólag, a^ párt részéről adva voltak a szükséges irányvonalak. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága ezeket a júniusi döntések nyilvánosságra hozatala során ismertette, amikor a következőket hangsúlyozta: „Fordítsanak a pártszervezetek és pártszervek fokozott figyelmet a helyi tanácsok munkájának megjavítására, segítsék elő, hogy a tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei és mint a lakosság legszélesebb tömegszervezetei, teljes mértékben betöltsék szerepüket; erősítsék kapcsolataikat a lakossággal, törődjenek a lakosság mindennapi érdekeivel, a községfejlesztés és gazdálkodás ügyével, ugyanakkor biztosítsák a központi feladatok megvalósítását is."

37 A felelős párt- és kormányszervek azonban azzal is tisztában voltak, hogy a hibák szélesebb alapokon történő kiküszöbölését, a tanácsi munkamódszerek új tartalommal való megtöltését csak gyökeres további reform útján lehet elérni. A régi tanácstörvény az ehhez szükséges szervezeti és egyéb feltételeket már nem tudta biztosítani, tehát gyakorlati és elméleti síkon egyaránt meg kellett indítani a folyamatot egy korszerű, az elavult helyébe lépő olyan törvény előkészítésére, illetve megalkotására, amely „a politikai és gazdasági követelményeknek megfelelően, a tanácsok és a dolgozó nép megnövekedett szerepétjogait és kötelességeit foglalja majd össze."

38 35 SzamelL.: Az új tanácstörvény. (Társadalmi Szemle. 1954. 8—9. sz. 15. old.) 36 Győr-Sopron megyében az 1953-as választás a következő végeredményt mutatta: szavazásra jogosult volt 255 602 személy, szavazott 252 286 fő, ebből a Népfrontra esett 248 113. Érvénytelen volt 1537 szavazat, a Népfront politikájával szemben foglalt állást 2636 személy. 37 Társadalmi Szemle. 1953. évf. (Okt.—Nov. sz.) 922. 38 Szabad Nép. 1954. évf. (Szept.) 22. sz.