Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

348 Lengyel Alfréd számban vesznek részt. De ugyanez a plénum elismerte azt is, hogy az osztályharc folytatása és általában a paraszt-politika helyes irányban való alkalmazása terén, a Járási Tanács részéről sem történtek meg sok esetben a szükséges intézkedések, ellenőrzések.

24 — Az önkritika gyakorlásának e felsorolt módozatai és megnyilvánulásai feltétlenül pozitív jellegűek voltak, s — mint már fentebb is említettem — feleslegessé tették a pártvonalon történő, beavatkozásszerű külön akciókat. Ilyen lépésekre csak községi szinten került sor néhány alkalommal, éspedig a tanácstagok személyi változásaival, számkeretük emelésével kapcsolatosan. Egyikmásik községi tanács ugyanis tévesen értelmezte az Elnöki Tanács 1951. évi 23. számú törvényerejű rendeletét, amely a helyi tanácsok létszámának kiegészítéséről intézkedett, s ezzel összefüggésben megengedte új személyeknek az úgynevezett „kooptálás" útján való behívatását. Ez a megoldás tulajdonképpen a gyengébben működő, vagy nehézségekkel bajlódó tanácsok munkaképességét kívánta fokozni a megállapított taglétszám 20%-os növelésével, de semmiképpen sem érintette a póttanácstagok szerzett mandátumait. Üresedések esetén tehát nem kooptálással, hanem póttagok behívásával kellett volna a tagsági helyek betöltéséről gondoskodni. Az itt-ott kiütköző személyi ellentétek és egyéni elképzelések azonban helyenkint akarva-akaratlanul is olyan állapotot teremtettek, amelyek további fenntartását a helyi pártszervek és az államigazgatás központi legfelsőbb fórumai nem nézhették tétlenül. Jellemző ebből a szempontból a Győr-Sopron Megyei Tanács végrehajtó bizottságának 1951. évi szeptember hó 19-én tartott ülésén elhangzott elnöki beszámolónak az a része, amely az utolsó negyedévi munkaterv tárgyalása során a következőkre utalt a hiányzó tanácstagok pótlásával kapcsolatosan: „A beküldött jelentésekből megállapítható, hogy még a járási tanácsok végrehajtó bizottságai sincsenek tisztában a 23. számú törvényerejű rendelet megvalósításának módozataival. Előfordult, hogy egyes községek a szóban forgó jogszabály alapján a végrehajtó bizottság létszámát kívánták felemelni. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a járási tanácsok titkárságaival alaposan átbeszéljük ennek a fontos rendeletnek a gyakorlati végrehajtását."

25 Mindezek a felismerések és a tanácsi munka megjavítására irányuló törekvések arra mutatnak, hogy a helyi szervek is lassankint ráeszméltek a menet közben felmerülő nehézségekre, hibákra, a pártvezetés, valamint a kormányzat pedig éppen az ilyen kezdeményezésekből tudott — országos viszonylatban is átfogó képet nyerni arról, hogy milyen tényezők gátolják leginkább a tanácsi szervezet működésének^ fejlődésének további lehetőségeit. A november közepén kiadott 5204—1—18/1951. B. M. számú utasítás a tanácsok tömegkapcsolatai tekintetében gyakorolt bírálatot és tett javaslatokat a legsürgetőbb intézkedések foganatosítására, bár Győr-Sopron megye területén ebben az irányban már néhány hónappal korábban is történtek lépések. A július 18-i V. B. ülés ugyanis a III. negyedévi munkaterv letárgyalása során döntő feladatként vette napirendjére a tömegkapcsolatok elmélyítését, szorosabbra fűzésének kérdését. A plénum a következőket foglaltatta jegyzőkönyvébe.: „A tanácsok áz államhatalom megtestesítői, a proletárdiktatúra államának helyi szervei. Feladataikat csak úgy tudják ellátni, ha egyszersmind a legszélesebb tömegszervezetek is. Ha nagy példaképünk, a szovjetek nyomán haladva, a dolgozó tömegekre támaszkodunk, bevonjuk Őket a feladatok elvégzésébe, ha a tömegekkel együtt.. 24 GYSmL: 1.: Győri Járási Tanács V. B. jegyzőkönyvei. 1951. 12. sz. 25 GYSmL: 1.: Győr-Sopron Megyei Tanács V. B. jegyzőkönyvei. 1951. 40. sz.