Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése (1948—1954) 343 alista államot a parlamentáris köztársaság konstrukciójával és kijelentette: „Nem parlamentáris köztársaság kell, a munkásküldöttek szovjetjeitől ehhez visszatérni hátrafelé lépés volna, hanem a munkás, béres és paraszt küldöttek országszerte alulról-felfelé felépített szovjetjeinek köztársasága."

7 Nem vitás, hogy az alkotmány-törvény hatálybalépése idején a meglevő igazgatási apparátus is már bizonyos tekintetben (különösen a hároméves terv célkitűzéseinek megvalósítása terén) pozitív irányban működött — ezt igazolja a tervteljesítés idő előtti végrehajtása is

8 —, de miként Győr esetében is visszás helyzetet teremtett az az állapot, hogy a dolgozó nép kiküldötteiből összetevődő önkormányzati testületek alá legyenek rendelve a hivatásos tisztviselőkből álló, államigazgatási szerveknek, hatóságoknak, éppen úgy érezhető volt mindennek a hátrányos kihatása országos méretekben. Több zavart okozott az a körülmény is, hogy a szakigazgatási helyi szervek az önkormányzati apparátustól függetlenül végezték munkájukat, s így az intézkedések összehangoltsága szempontjából ellentmondások keletkeztek, bár a még működő közigazgatási bizottságok a koordináció megteremtésére törekedtek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek a jelenségek nem a tanácsi tevékenység terhére róhatók fel, hanem szükségszerű következményei voltak azoknak az eltorzulásoknak, belső ellentmondásoknak, amelyek akkor már erősen jelentkeztek az MDP politikájában és egész vonalvezetésében.

9 Az első ötéves terv beindítása Az említett fejlemények természetesen az ötéves terv beindítását is befolyásolták, jóllehet végrehajtását lényegében nem tudták meggátolni. Az alapozási munkálatok 1950. január hó 1-én megkezdődtek és a Győr városára, illetve az egyesített vármegyére eső igen fontos részfeladatok megvalósítása terén már az első hónapokban komoly lépések történtek, főleg azután, hogy a tanács-szervezet bevezetését előkészítő intézkedések keretében, az igazgatási terület-egységek rendezése is — hosszas viták után — befejeződött. A 4343/1949. számú kormányrendelet ugyanis megszüntette a megyeterületek korábbi aránytalanságait, s ennek során az addigi Győr-Moson és Sopron megye területét (az utóbbit néhány község kivételével) államigazgatásilag összevonta.

10 Az új szervezet Győr-Sopron megye névvel és Győr székhellyel 1950. március hó 16-án kezdte meg működését — természetesen még mindig a meglevő közigazgatási szervezet keretében —, de az átmeneti időszak félévében olyan lehetőségeket teremtett az igazgatási egység területén, amelyek a tanácsrendszer későbbi munkája, működése szempontjából megfelelő kiindulási alapul szolgálhattak. A megyei apparátusnak pl. 1949-ben még csak négy munkáskádere volt vezető funkcióban (mint már korábban is érintettem), ezzel szemben a tanácsok megalakítása előtt ez a szám — a belügyminisztérium által szervezett képesítő tanfolyamok elvégzése révén és az egyéb továbbképzési lehetőségek, kihasználásával — már 75-re emelkedett, (65 férfi, 10 nő), s közülük 60% volt a munkás-paraszt származású. — A birtokmegoszlás alakulása persze a felszabadulás, illetve a földosztás óta folya1 Lenin művei. 24. köt. Bp. 1952. 5. 8 A hároméves tervet 1949. december 31-én teljesítettük, 2 év és 5 hónap alatt. 9 Sályos torzulások az MDP politikájában és az ország fejlődésében. (Párttört. Közi. 1969. jún. sz. XXX.) 10 Hatályos jogszabályok gyűjteménye. Bp. 1960. II. köt. 166. 4343/1949. M. T. rend. 2—3. §.