Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

344 Lengyel Alfréd matosan érte,el 1950-es rétegződését, de jellemző, hogy amíg 1945 előtt Győr-Moson megyében a nagybirtokosok (1000 kat. holdon felüli birtokosok) kezén az összterület 52,8%-a volt, 1950 őszén Győr-Sopron megyében a 100 kat. holdon felüli birtokok már csak az állami gazdaságok tulajdonában találhatók, amelyeknek száma ekkor 23 körül mozgott. Ugyancsak az utolsó hónapok fejleményeként lehet azt is elkönyvelni, hogy a kulákság által felajánlott 12 681 kat. holdnyi földterület a felajánlások révén a szegényparasztság, vagy az állam tulajdonába került, és a termelőszövetkezeti csoportok száma már ebben az időszakban elérte a 94-et. A kulákok persze jórészt nem önszántukból ajánlották fel földjeiket, hanem egyrészt a 4091/1949. Korm. számú rendelet alapján, amely a termelés folytonosságának és az okszerű gazdálkodás biztosításának érdekében egyes mezőgazdasági ingatlanok és felszerelések felajánlására* beszolgáltatására hívta fel őket, másrészt annak következtében, hogy a végrehajtott tagosítások után kapott távolabbi földeket, esetleg gyengébb minőségű ingatlanokat a kulákok nem vették igénybe, az adóterhektől menekülni akartak, vagy munkaerőhiány miatt nem is tudták volna azokat megművelni. — A szocialista nagyüzemű gazdálkodás fiatal szervezetei egyébként 20 651 kat. holdon végezték munkájukat (4819 taggal), amelyhez a már működő 18 gépállomás 204 traktor és 140 cséplőgép rendelkezésre bocsátásával nyújtott hasznos támogatást.

11 S ha mindezekhez még hozzászámítjuk azt is, hogy a közvetlen állami beruházások súlyos milliói, a megye és város gazdasági, közlekedési, kulturális és egészségügyi helyzetében lényeges előrehaladást eredményeztek, s a Győrött létesített új üzemek, a korszerűsítést célzó gyárbővítések a kereseti és munkalehetőségeket jelentős mértékben megjavították, akkor nem nehéz elképzelni, hogy az első (az 1950. évi I. tv.) tanácstörvény — melynek kihirdetésére május hó 18-án került sor -^ fokozatos végrehajtását Győr-Sopron megyében is nagy várakozás előzte meg. A tanácsrendszer gyakorlati megvalósítása egyébként lépcsőzetesen történt, a legkisebb részleteiben is kidolgozott munkaterv szigorú szem előtt tartásával. GyőrSopron megye ideiglenes tanácsa 1950. június hó 15-én alakult meg a 143/1950. M. T. számú rendelet értelmében,

12 majd két hónappal később (aug. 15-én) a járási területek rendezéséről szóló 144/1950. M. T. számú rendelet alapján a járási, valamint a városi ideiglenes tanácsok rnegalakítására is sor került. Az utóbb említett jogszabály a korábbi Győr-Moson megye területét akként osztotta fel igazgatási terület-egységekre, hogy a mosonmagyaróvári járás érintetlenül hagyása mellett, a tószigetcsilizközi és a pannonhalmi járásokat „győri járás" néven egyesítette, a sokoróaljai járást pedig „téti járás" elnevezés alatt állította az új apparátus szolgálatába.

13 Győr, mint székhely —járási jogállással — közvetlenül a Megyei Tanács fennhatósága alá került, ezzel szemben Mosonmagyaróvár az azonos nevű járási tanács alárendeltjeként folytatta működését. A tanácstagok választása tárgyában kiadott 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet alapján — a Magyar Függetlenségi Népfront kezdeményezésére, — az Elnöki Tanács október hó 22-re tűzte ki a választások határnapját. Ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy az addig ideiglenesen ügyködő 11 GYSmL: 1.: Győr-Moson megye főispáni iratai. 1950. vegyes cs. (Közigazgatási összefoglaló. 1945—1950.) 12 A 143/1950. M. T. sz. rendelet volt tulajdonképpen a tanácstörvény első végrehajtási utasítása. 13 Magy,ar Közlöny. 87. sz. (M. T. rendelet a járási területek rendezéséről.)